Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

162 254. Bsz. 28. §. A különélő nőt még a férj által folytatott ágyassági viszony sem jogosítja fel a köteles hűség megszegésére és erkölcstelen viszony folytatására és a nő a házasság jogi fennállásának és a különélésnek egész tartama alatt a hitvestársi köteles hűséget olyként tartozik megőrizni, hogy a megszakitott házassági együttélésnek bármikor való helyreállithatása elé a nő részéről erkölcsi akadály fenn ne forogjon. (K. 1916. dec. 19. P. I. 6551 1916. sz.) Az alperes nő mintegy 25 év előtt férje házát elhagyta, más férfivel ágyassági viszonyba lépett és azzal mai napon is ily viszonyban együtt él és két gyermeket is nemzett; ugyancsak tényállás az is, hogy a férj a különválás után több nővel hosszabb-rövidebb időn át szintén házasságon kívüli nemi viszonyban együtt élt egész 1914. augusztus 7-ikén bekövetkezett haláláig. 255. A nő szabad vagyona. Bp. 32—36. §. 412. sz. A férj, abban az esetben, ha feleségének külön vagyonát kezeli, ellenkező kikötés hiányában annak a vagyonnak az időközi jövedelmeiről számot adni és a tiszta jövedelmet feleségének kiadni nem tartozik. Ez a jogszabály azonban nem nyerhet alkalmazást arra az esetre, amikor a férj a felesége vagyonának eladásából befolyt vételárat felvette és ebből a vételárból fizette ki a neje által vett ingatlanok vételárát és ebbe a vett ingatlanba eszközölt beruházásokat a felvett vételárból. Ebben az esetben a férj és feleség között a férj kezéhez folyt vételár tekintetében számadási viszony keletkezett, amely viszonyból kifolyóan a vételárról feleségének számot adni tartozik, ha csak őt e kötelezettsége alól felesége fel nem mentette. (E. H. 1915. december 15-én.' Rp. III. 8205 1915. sz.) 526. Bsz. 37—45. §. 413. sz. Hozomány. I. Mig a házasság érvényessége a házasságkötés, addig a szülőnek hozományadási kötelezettsége a szülő állandó lakásának helyén hatályban levő anyagi jog szabályai szerint bírálandó meg abban az esetben is, ha a házasságkötés helyén más anyagi jog van érvényben, mint az állandó lakás helyén. II. A magyar anyagi jog szerint a szülő ellenkező kikötés hiányában hozományt adni nem köteles. (E. H. 1917. évi november hó 28-án. P. I. 4006/1917. szám.) 414. sz. Az állandó birói gyakorlat a járadékhozományt ugy tekinti, mintha a férj a járadéknak, mint évi kamatnak a tőkéjét kapta volna hozományul, de a tőkét a hozomány adója viszszatartotta. Eszerint a járadékhozomány a házastársak közötti viszonylatban, visszatartottnak tekintendő hozományi tőke kamatával, vagyis a hozomány hasznával azonos megítélés alá esik. Már pedig a hozomány hasznait a férj jogosítva van élvezni, s ez a jogosultsága nincs egybekötve a visszatérítés köte-