Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)
159 függésnél fogva, amelyben a házasság felbontásával áll, továbbá a Ht. 90. §-ának ama rendelkezésénél fogva, amely szerint a végleges nőtartás kötelezettségének és terjedelmének megállapításánál a vétkessé nyilvánított férjnek a házasság felbontásakor létezett vagyoni helyzete, társadalmi állása és a nem vétkes feleségnek is jövedelme az irányadó — a végleges nőtartási igény éppen ugy, mint a viszonkereset nélküli vétkesség, a férj nevének a házasság felbontása után viselhetése és a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása iránti kérdés (Ht. 85. §. 3-ik bek. 94., 95. §.) magában a házassági bontóperben kerüljön megvitatás, birói mérlegelés és döntés alá, mikor a biró abban a helyzetben van, hogy a végleges nőtartás összegének meghatározásánál irányadóul szolgáló körülményeket kiderítse és megállapítsa. Ha tehát a jogerős ítélettel befejezett házassági bontóperben a feleség nőtartási igényt nem támasztott és jogfenntartással nem élt, utólag végleges nőtartásdijat többé nem követelhet. (E. H. 1916. évi március 28-án. P. III. 10926 1915. sz.) 246. 1894: XXXI. t.-c. 91. §. Pp. 413. §. A Pp. 413. §-ában foglalt általános rendelkezéssel hatályon kivül helyezettnek tekintendők a H. T. 91. §-ának a végleges női tartásdíj felemelésére vonatkozó különös rendelkezései. K. A Pp. 413. §-a szerint oly esetben, midőn a fél az itélet hozatala után lejáró szolgáltatás teljesítésére jogerős ítélettel köteleztetett és azok a körülmények, amelyek alapján a bíróság a szolgáltatás mennyiségét vagy tartalmát megállapította, lényegesen megváltoztak, az érdekeltek bármelyike az előbbi per bíróságánál keresetet indíthat a szolgáltatás megállapított mennyiségének, vagy tartalmának megváltoztatása iránt. A törvénynek a végleges nőtartásdijra is vonatkozó ezt a rendelkezését is egybevetve, az 1912. évi LIV. t.-c. 3. §-ának azzal a rendelkezésével, mely szerint a polgári perrendtartás életbeléptetésével hatályukat vesztik mindazok a jogszabályok, amelyek a polgári perrendtartásban szabályozott kérdésekre vonatkoznak, megállapítható, hogy a Pp. 413. §-ában foglalt általános rendelkezéssel hatályon kivül helyezettnek tekintendők a H. T. 91. §-ának a végleges női tartásdíj felemelésére vonatkozó különös rendelkezései. Megsértette tehát a fellebbezési bíróság a Pp. 413. §-ának rendelkezéseit, midőn ezt a törvényszakaszt nem találta alkalmazhatónak a végleges női tartásdíj felemelésére irányzott kereset megbírálásánál. (1918. okt. 9. P. III. 181.) 247. 1894: XXXI. t.-c. 91. §. Pp. 413. §. Ha akár a felek vagyoni viszonyaiban, akár pedig az általános gazdasági megélhetési viszonyokban, vagy mindkettőben utóbb olyan változások állottak be, amelyeket a felek a nőtartásdijra vonatkozó szerződés létrejötte idejében előre nem láthattak és amely viszonyok következtében a szerződésileg megállapított tartásdíj ösz-