Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

127 Kétségtelen tehát, hogy az 1. §. 3. pontjában meghatározott munkabéruzsora csupán az őstermelés, az ipar és a kereskedelem körébe tartozó munkateljesítések terén előforduló visszaélések megszüntetését és megtorlását célozza. IV. Mindezek alapján a m. kir. Kúria vegyes teljes ülésében a jogegységi tanács 11. számú büntető döntvényének hatályon kivül helyezésével a rendelkező rész értelmében határozott. 207. Áv. 1. §. 4. p. Btk. 65. §. Az Áv. 1. §. 4. pontjába ütköző árdrágító üzérkedés az ügyletkötéssel nyer befejezést. Az ügyletkötésre való ajánlattétel csupán kísérlet. (K. 1924. május hó 13-án. B. III. 23 924.) 208. 1920: XV. t.-c. 1. §. 6. p. Btk. 378. §. 374., 375., 69. §. Közszükségleti cikk (ló). Árucsempészet. K. A ló több vonatkozásban nélkülözhetetlen dolog, tekintet nélkül arra, hogy az adott esetben mire használják s igy kétségkívül közszükségleti cikk. A megállapított tényekből az uzsorabiróság helyesen vont következtetést arra hogy O. Oszkár és B. Bernát vádlottak, az 1920. évi december 23-iki esetben is, a fogatot abból a célból vették, hogy azt az ország megszállott területére kivigyék és továbbá, hogy Zs. Zs.-né és M. Manó vádlottaknak is tudniok kellett hogy a fogatokat az ország megszállott területére tilalmasán kiviszik. A védelem álláspontja szerint az 1920. évi XV. t.-c. súlya alá csak az olyan közszükségleti cikknek tilalom ellenére való kivitele esik, melynek fogalmát a minisztérium rendelkezései korlátozzák, korlátozás alatt azonban a belföldi forgalomban való korlátozás értendő, ami pedig az adott esetben fenn nem forog s igy és mert az eset nem tartozik a súlyosabb esetek közé, a vádlottak cselekménye a 8790/920. M. E. számú rendelet 6. §-a értelmében csak kihágás. Ez az álláspont, miként ezt a kir. Kúria 1921, évi május hó 31. napján B. II. 1371 1921 11. szám alatt hozott határozatában már kifejtette, téves. Ugyanis a vitás anyagi jogi kérdés felülvizsgálásánál az volt eldöntendő, hogy az 1920. évi XV. t.-c. 1. §. 6. pontjában levő ,,forgalom korlátozása" és a ,.kiviteli tilalom" tényálladéki elem mily viszonyban van egymással s mi azoknak jogi tartalma. A törvény elemzésénél nyomban szembetűnik, hogy az 1920. évi XV. t.-c. 1. §. 6. pontjában két tényálladék foglaltatik, két különböző jogtárggyal. A két tényálladéknál azonban két közös ismérv van és pedig az egyik a bűncselekmény fizikai tárgya, amennyiben mindkét esetben csak közszükségleti cikkben követhető el a bűncselekmény, a másik közös tényálladéki ismérv a motivum, mert mindkét esetben feltétele a bűncselekménynek a nyerészkedési vágy. Egy gazdaságilag és pénzügyileg egyaránt a legsúlyosabb viszonyok közt élő ország, mint amilyen Magyarország, arra van utalva, hogy közszükségleti cikkeivel a leggazdaságosabban bánjék; erre van utalva egyrészt azért, mert a rendes termelés számos okból, a háború és a forradalmak