Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)
110 a Budapesti Háztulajdonosok Szövetségéről sem, sőt azt sem mondja, hogy csak a budapesti háziurakat érti; hanem általánosságban szól a háziurakról, ugy, hogy cikkének tartalma szerint csak arról lehet szó, hogy támadása nem egyesek, nem csoportok, hanem az egész társadalmi osztály ellen irányul. Ez azonban az izgatás vétségének tényálladékába tartozik és külön rágalmazást nem állapit meg, mert ennek nem mutatható ki a sértett alanya és mert maga a tényállítás sem a voltaképeni öszszerü tények felsorolása, hanem csak egy általános gyűlöletkeltésre alkalmatos vád. Mindezeknél fogva bár igaz az, hogy egy sajtóközlemény büncselekménytöbbséget is tartalmazhat, ha benne büntetőjogilag védett több érték van megtámadva, ámde akkor e bűncselekmények mindegyikének törvényes tényálladékát annak minden alkotó részében ki kell mutatni. Ezt a vádbeli rágalmazás tekintetében a jelen esetben a fentebb kifejtettek szerint megtenni nem lehet, azért a rágalmazás sajtóvétségének külön megállapítása jogilag téves volt. (1922. okt. 24. — B. I. 4964 922. Bjt. LXXV. 15.) 192. 1914: XLI. t.-c. 2. §. Becsületsértő szándék. K. Az 1914. évi XLI. t.-c. 2. §-ában meghatározott becsületsértés vétsége szándékos bűncselekmény. Az elkövetőnek a szándéka azonban megvalósul már azáltal, hogy tudja, miképp a részéről tudatosan használt kifejezés vagy elkövetett cselekmény arra nézve, akire azt használta, illetve akivel szemben ezt elkövette, becstelenitő, lealacsonyító vagy megszégyenítő. Célzatos sértési szándék a vétségnek nem alkotó eleme. A vádlott osztálytanácsos újságíró foglalkozást üz. tehát olyan magasabb műveltségű egyén, aki tisztában volt azzal, hogy amidőn a sértettel szemben — akár ismerte, akár nem, — a panaszolt sajtóközlemény cimében a ,;trafikos álgrófnő" kifejezést használta, azt becsületében a nagy nyilvánosság előtt fölötte érzékenyen megtámadta. (1923. június 12. — B. I. 2875/923. Bjt. LXXV. 153.) 193. 1914: XLI. t.-c. 3. §. 2. p. A törvény által alkotott testület alatt személyösszesség értendő, mely e törvény kötelező rendelete folytán jött létre, de hatósági vagy közhivatalnoki jelleggel nem bir. K. Nem kerülte el a kir. Kúria figyelmét, hogy az alsóbiróság a rendőrőrszemélyzetet törvény által alkotott testületnek minősítették és a Bv. 3. §-nak 2, pontját ezen az alapon alkalmazták. Ez a megállapítás ugyanis téves, mert a törvényben emiitett ..törvény által alkotott testület" alatt oly személyösszeséget kell érteni, amely ugyan a törvény kötelező rendelete folytán jött létre, azonban sem hatósági, sem átlalában közhivatalnoki jelleggel nem bir, mint például: a nemzetgyűlés, a törvényhatósági bizottságok és közgyűlések, a közigazgatási bizottságok, a községi képviselőtestületek stb. A fennforgó esetben azonban, bár szintén személyösszesség a vádbeli bűncselekmény tárgya, hatósági közegekről, tehát közhivatalnokokról van szó, kik mint ilyenek a Bv. 3. §. 2. pontjának 5. tétele alá esnek, a személyösszesség pedig csak súlyosító körülményül szolgál. (1924. márciu 12. — B. I. 5.654/923. B. J. T. LXXVI. k. 76. I.)