Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1912 (Budapest, 1913)

102 öröklési jog 198. Ha az a vagyon, melyből a végrendeleti örökös a szükségörökösnek kötelesrészét kiadta, utóbb mint ági vagyon, az ebből kötelesrészt nyert oldalrokonra természetben hárult: ez utóbbi abból a kötelesrészt képezett értéket, mint a végrendeleti örökös szerzeményét, a nem ági örökösnek kiadni tartozik. (C. 1912. április 25. 233/1912. sz. a. I. p. t.) 199. Az unoka hagyatékára, ennek atyját megelőzően a nagyanyának nincs kereseti joga, ha a hagyatékban tőle vagy ágától eredő ági vagyon létezését nem igazolja. (C. 1912. február 27. 4160/1911. sz. a. I. p. t.) Agi vagyonban a nagyszülők örökösödése. C. 2225/905- Elvi. (Uj Dtár II. 509. 1.) 200. A meglevő ági vagyon az örökösöknek rendszerint természetben adandó ugyan ki: amidőn azonban az ági és szerzeményi vagyon oly módon vegyült össze, hogy az ági vagyontól el nem választható szerzeményi vagyon értéke az ági vagyon értékét tetemesen meghaladja, az ági vagyonnak természetben való kiadása már nem követelhető s az ági vagyon pénzbeli egyenértéke ítélendő meg. (C. 1912. márcz. 26. 4549/911. sz. a. I. p. t.) Hasonló C. 5772/904. (Uj Dtár II. 507. 1.) Az ági vagyon, ha természetben megvan, természetben adandó ki még akkor is, ha más, nem ági vagyonnal egyesittetett s egyesítve telekkönyveztetett, mely esetben ági vagyon címen arányos mennyiség Ítélendő meg. (Curia 1911. jun. 6- 910/911. sz- a. I. p. t. Gr. XVIII. 150. 1.) Hasonló C. 3216/908. Gr. XVI. 151- 1. Lásd az ági vagyonnak a szerzeményi vagvonnal egybevegyülése esetén az ági vagyon értékének nagyobb voltára vonatk. C. 5712/911. (Gr. XVIIL 150. 1. V- ö. még Gr. XVIIL 151. 1. közölt eseteket és az itt összeállított joggyakorlatot. A Curia VIII. tanácsának elvi jelentőségű határozata (6363/906.) szerint, ha az örökhagyó az ági vagyont eladta s annak árából más vagyont vett: az ekKént szerzett vagyon az ági vagyont helyettesíti és az ági örökösök részére természetben is megítélhető, ha értéke az elidegenített ági vagvon értékét meg nem haladja. (Uj Dtár II. 512. 1. Magánjogi Dtár I. 110. A Curi.i I. tanácsának elvi jelentőségű határozata szerint az ági értéket az elidegenített ingatlan helyébe lépő vételár képezi, akár meghaladja ez az újonnan szerzett ingatlan vételárát, akár nem. Ehhez képest az ági ingatlan vételárából vásárolt uj ingatlan szerzeményi vagyon, amelyből az ági érték késznénzben kifizetendő. Magánjogi Dtár IV. 90., 139. Gr. XVII. 123—124. I. Lásd még C. 6199/901 (Uj Dtár II. 515. 1); C. 3216/908. (u. o. 523. 1.) 201. A törvénytelen gyermek és anyja közt fenforgó vérségi és rokonsági kapcsolatból következik, hogy a törvénytelen gyermek hagyatékában — leszármazók hiányában — az előbb elhalt anyja jogán az anyának mind törvénytelen, mind törvényes gyermekei, vagyis örökhagyó testvérei örökölnek. A kir. Curia: Régi jogunknak megfelelően a törvényleien gyermek és anyjának többi (ugy törvénytelen, mint törvényes) gyermek* i közt törvényes öröklési kapcsolat nincsen ugyan, minthogy azonban a kir. Curia már 6271/92. sz. Ítéletében azt mondotta ki, hogy midőn