Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

58 A m. kir. közigazgatási biróság közigazg. osztályának határozatai. rituális vágatásért esetről-esetre fizettetik, a rendes egyházi járulékok közé nem sorozható. Kb.: A közigazgatási bizottság Z. Zsigmondot az 1895. évi XLIII. törvényczikk 25. §-a a) pontja alapján kötelezte, hogy az izraelita vallásfelekezetből történt kilépése után még öt évig 120 korona egyházi adót fizessen; ellenben elutasította a hitközséget a gabella-váltság czimén, valamint az idézett szakasz c) pontja alap­ján igényelt rendkívüli hozzájárulásként támasztott követelésével. A hitközség a határozat elutasító része ellen panaszszal élt és így vitás a gabella-váltság és a rendkívüli hozzájárulás kérdése. Ezen felül, annak következtében, hogy Z. Zsigmond az öt év letelte előtt, 1909. évi márczius hó 1-én meghalt, már a biróság előtt való el­járás folyamán vitássá vált az is, hogy a 120 korona egyházi adó követelhető-e Z. Zsigmond halála után is, a kilépés idejét követő ötödik naptári év végéig. Az ügy tárgyalása adatai­ból kitetszően, a gabella az a járulék, melyet a hitközség tagjai a kóser marhahúsért a vásárolt hus mennyisége szerint kilogram­monként, valamint a baromfiak rituális leöléséért fizetnek. Ez a járulék az 1895. évi XLIII. törvényczikk a) pontjában említett rendes egyházi járulék fogalma alá nem vonható, mert nem is tisztám egyházi járulék, mert abban a hus rituális kezelésének és a baromfiak leölésének költsége is foglaltatik és így az igénybe vett munka dijaként is jelentkezik; mert továbbá ennek fizetésére a hitközség tagjai sem feltétlenül kötelesek, hanem csak akkor és annyiban, amennyiben rituálisan kezelt marhahúst és baromfi­leölést használnak. Ugyanis- a panaszló hitközség nem mutatta ki azt, hogy azok a hitközségi tagok, akik a rituálisan kezelt marhahúst és baromfileölést nem használják, ennek ellenére is tartoznak bizonyos meghatározott mértékű gabella-váltságot fi­zetni. Tehát a gabella a hitközségi tagoknál is ugy egészben, mint mennyiségére nézve azok akaratától függő dij: tudniillik attól függ, hogy valamely hitközségi tag akar-e mennyiben akar a rí­tusnak megfelelő hússal élni? és ha ezzel nem akar, nincs szabály, amely valamely váltság fizetésére kötelezné és a váltság mértékét megszabja. Az egyház költségeinek viseléséhez ilyen nem kötele­zett módon való hozzájárulás pedig nem minősíthető a törvény fennebb idézett pontjában emiitett rendes egyházi járuléknak. Az 1895. évi XLIII. törvénvczikk 25. §-a c) pontjában emiitett rend­kívüli járulék alatt pedig azt kell érteni, ha valamely meghatáro­zott czélra különleges járulék vettetik ki és fizettetik a rendes já­rulékon felül. A jelen esetben pedig a panaszló hitközség elnöké­nek az 1908. évi augusztus hó 10-én tartott tárgyaláson tett nyi­latkozata szerint, a hitközség kölcsöntartozásainak törlesztésére nem volt külön járulék kivetve és a kölcsön törlesztése czéljából a rendes hitközségi adón felül a hitközségi tagok nem fizettek, tehát

Next

/
Oldalképek
Tartalom