Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

1899 : XV. t.-cz. 37 A most idézett törvényszakasznak abból a rendelkezéséből, hogy kisegítő jogforrásul nem egyedül és kizárólag az 1896. évi XXXIII. t.-czikket, hanem általában „a büntető eljárás szabályait" jelöli meg: következik, hogy a jelen eset eldöntésénél fontossággal biró az a körülmény, hogy a megszüntetést előidéző ok mely időpontig vehető birói figyelembe, nem egyedül az 1896. évi XXXIII. t,-czikk rendelkezései szerint, hanem az idézett törvényen ugyan kivül fekvő, de szintén eljárási jellegű szabályok figyelembevételével Ítélendő meg. E szerint tehát nincs akadálya annak, hogy a fentemiitett időpont megállapításánál necsak az 1896. évi XXXIII. t.-czikknek a vádeljetés határidejéről rendelkező 38. §-a, hanem az 1878. évi V. t.-czikknek az indítvány-visszavonás határidejéről intézkedő, ezen intézkedésében tehát szintén eljárási jellegű 116. §-a tekintessék olyannak, amelyben a jelen esetre irányadó szabály megállapítandó. Egészen eltekintve ezúttal attól, hogy a hivatalból való eljárás elvén alapuló bűnvádi eljárás szabályai a felek rendelkezési jogát nagy mértékben megvalósító jelen eljárás elveivel és rendelkezéseivel mennyiben hozhatók általában összhangba: a kir. Curia ugy találta, hogy a kérvényezők részére biztosított és a kérvényezésben, valamint a kérvénynek szigorú alakszerűségekhez kötött visszavonhatásában jelentkező rendelkezési jog — egyéb külömbségeket nem tekintve — több hasonlóságot mutat a sértett rendelkezési jogát szintén megvalósító és bűnvádi eljárásnak perjogi előfeltételét alkotó magáninditványhoz, mint a vádhoz, amely utóbbirak képviselete, emelése és elejtése épen az esetek szám- és sulyszerinti többségében, tehát az intézmény jellegét is meghatározóan a fél rendelkezése alól teljesen kivett állami feladat. Ezek szerint a jelen eljárás elveivel,, a feleknek ebben biztosított rendelkezési jogával inkább megegyezik, ha a kérvényezés és annak visszavonása a magáninditványnyal és annak visszavonásával állíttatik párhuzamba és a kérvény visszavonhatásának végső időpontjául nem az itélthozatal czéljából megtartott zárt. ülés kezdete (Bp. 38. §.), hanem az indítvány visszavonásának határidejével megegyezőleg az Ítélet kihirdetésének időpontja (Btk. 116. §.) tekintetik. Minthogy tehát a fentiek szerint la visszavonás joga a véghatározat kihirdetése előtt bármikor gyakorolható és kérvényezők a visszavonást tárgyazó kérvényüket a véghatározat kihirdetésére megállapított időpont előtt f. évi június hó 6-ikán adták be: ennélfogva azt la kir. Guria elkésetten beadottnak nem tekinthette. (Curia (II. tanács) 309/911. cur. bir. szám. V. ö.: C. 491/902. cur. bir. (Gr. V. 107. 1., Gl. X. 115. 1.)