Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

1899 : XV. t.-cz. 23 Minthogy tehát ebben az esetben az érdekelt kismaron választók, ha a vonatkozó tényelőadás minden részében megfelel is a valóságnak, még korlátolt értelmi képesség mellett is feltételezhető megfontolás után tisztában lehettek az iránt, hogy Muslaynak ezt az ígéretet beváltani nem áll hatalmában; — és igy egy ilyen illetéktelen személytől eredő, tényekkel nem támogatott, önmagában pedig hitelt nem érdemlő puszta igéret egyáltalában nem lehetett alkalmas arra, hogy mint kérvényezők állitják, egy szavazó kivételével, az összes kismarosi választókat a megválasztott képviselő pártjára hódítsa át: kérvényezőknek az itt előadott esetre alapított kérelmét a céltalan bizonyítás foganatosítása nélkül szintén el kellett utasítani. Az ekként elrendelt bizonyítás felvételével megbízott kiküldött biró a törvény 110. és 111. §-ai értelmében reá átruházott hatáskörben a bizonyítást rendelő határozathoz volt kötve s ennélfogva a bizonyítási eljárás közben felmerült s fentebb vázolt egyes ténykörülmények jólehet az azokra vonatkozó vallomások a jegyzőkönyvekbe felvétettek, nem oly alkatrészei az eljárásnak, amelyek ebben a törvényben meghatározott és szorosan magyarázandó szabályok szigorú megtartásával lefolytatandó ügy eldöntésénél tekintetbe vehetők volnának. A kérvényezőknek ama további tényállításai, mely szerint Kovács Ferencz jegyző megtagadta egy általa Bertalan Miklósnak kézbesített árvaszéki határozat tartalmának megmagyarázását azért, mert Bertalan Miklós ugy nyilatkozott, hogy Kálosira fog szavazni; — továbbá, hogy a nevezett jegyző és Jakus István biró a Martai György házára kitűzött Kálosi zászlót erőszakkal eltávolíttatták, a 3. §-ban felsorolt konkrét érvénytelenségi okok egyikének megállapítására sem alkalmasok. Kérvényezők felhozzák, hogy dr. Fischer Ármin járási orvos Laszly Pál főszolgabírónak a főispán nevében kiadott utasítása következtében a járásához tartozó Rétság községben lakó Rasch Ede pókmestert azzal a fenyegetéssel vette rá, hogy Muslayra szavazzon, hogy ellenesetben szabálytalanságok czimén közegészségi szempontból mindaddig üldözi feljelentésekkel, amig ki nem üldözi a járásból. Ez az eset bebizonyítás esetén megállapíthatóvá tenné a 3. §. 11/a. pontjában meghatározott viszonylagos érvénytelenségi ok tényálladékát; erre az esetre tehát, ha az érvénytelenithetőnek mutatkozó szavazatok összege együttvéve a megválasztott képviselőre adott többségi szavazatok számát meghaladná, a bizonyítási eljárás elrendelendő volna. A kir. Curia a felhozott összes érvénytelenségi okokkal foglalkozván, csupán egyes viszonylagos érvénytelenségi okok megoldását tartotta függőben, amely érvénytelenségi okokkal kapcsolatban álló tények bebizonyítása után a következő szavazatok vol-