Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

A szerződések alakja. 255 külföldi czéggel szemben miként viselkednék és hogy nem létezik-e elvi gyakorlat arra nézve, hogy a belföldi czégek általánosságban előnyben részesülnek, mely esetben hajlandó volna alperes Magyarországon egy telepet, mint önálló vállalatot létesiteni; végre közölje vele felperes, hogy milyen módozatok és szabályok mellett volna az utóbbi dolog eszközölhető. Az A) alatti levél tehát kifejezett megbízást foglalván magában arra nézve, hogy felperes a mondott irányban eljárjon és puhatolózásokat a kormánynál eszközöljön, felperesnek nemcsak joga, hanem kötelessége is volt a megbizatásnak megfelelni s annak megfelelőleg az alperes kívánsága szerinti puhatolózásokat eszközölni. Ezzel egyszersmind megdől alperesnek az a védekezése, hogy felperest a felszámított eljárásokkal nem bízta meg, mert az A) alatti levél kifejezett megbízást foglal magában, hogy felperes a mondott irányban eljárjon s ennélfogva elbírálás tárgyát már csak az képezheti, hogy az A) alatti megbízás értelmében járt-e el felperes, mit végzett és hogy eljárásai és puhatolódzásai megfeleltek-e az alperes ama kívánalmainak, amelyeknek az A) alatti levélben kifejezést adott, illetve mennyiben esnek azok az alperes által kívánt eljárások és puhatolózások keretébe. A kifejtetteknél fogva ekként alperes terhére eső eljárásokat és működéseket mérlegelve és figyelemmel arra, hogy 18 millió Kért vette meg az alperes által alakított magyar-olasz erdőipar r.-t. a szászegyetem erdőit az árverésen, hogy tehát egy 18 millió K értékű ügyben fejtette ki felperes a vázolt eljárásokat, továbbá, hogy alpereseknek nagyon fontos érdeke volt megtudni, hogy a kormány vele, mint külföldi czéggel szemben minő eljárást fog követni az erdők megvétele esetében, hogy tehát a felperes eljárása ilyen fontos természetű és alperes szempontjából lényegbe vágó körülményekre vonatkoztak s végül figyelemmel arra, hogy F. K. alperesi czégtag 1000—1500 K-át már felajánlott felperesnek, a kir. törvényszék 10.000 koronát talált oly összegnek, a mely a felperes által kifejtett működéssel a felperes eljárásainak alapját képező ügy fontosságával és értékével megfelelő arányban áll és ezért ezt az összeget találta felperes javára megítélendőnek; a felperes követelte 90,000 K-t a bíróság sem felperes működésével, sem az ügy fontosságával, sem felperes eljárásainak számával arányban állónak nem találta, hanem túlzottan felszámítottnak annál inkább, mert az alperes czég a szászegyetem központi hivatalnál az erdők elárverezése dolgában már jóval az A) alatti levél kelte előtt érintkezésben állott, arról tehát már korábban tudomással birt s így alperes figyelmét az erdőkre