Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

236 Szerzői jog. lenne felelősségre vonható, mert a 9-ik §. 1-ső pontja értelmében és a doldog természeténél fogva, a már megjelent mü egyes helyének vagy kisebb részeinek szószerint idézése csak egy más önálló mü keretében —és akkor is a szerző vagy a forrás világos megnevezése mellett —• van megengedve, alperes azonban egyszerűen szórói-szóra áttette a lapjában a felperes műveinek egyes részeit, anélkül, hogy a maga részére más szellemi tevékenységet, mely irói munkának tekinthető lenne, kifejtett volna. Nem volt elfogadható alperesnek a jogi felelősség alól való mentesithetése tekintetéből felhozott az az egyébként bizonyított védekezése sem, hogy abban az időben, amikor a kérdéses közlemények a lapjában megjelentek, súlyos beteg volt; mert alperes a nem is akkor keletkezett, hanem már évek óta megvolt betegsége daczára a lapnak felelős szerkesztője és laptulajdonosa maradt és igy gondatlanság terheli őt a tekintetben, hogy a lapkiadói, tulajdonosi és szerkesztői jogokkal járó felelősség és ellenőrzési kötelesség alól magát fel nem oldotta. Ami pedig alperesnek azt az álláspontját illeti, hogy a felperes müve, mint alperes szerint nem önálló szellemi alkotás, hanem mint állítólag idegen munkából szedett compilatio, szerzői jogi védelemben nem volna részesíthető és hogy a Salome zenedráma meséjének feldolgozása nem a felperes alkotása, hanem Wilde Oszkár angol író szellemi terméke lévén, az alperes lapjában „a Salome da]mü szövege" czim alatt megjelent és csupán a zenedráma meséjét tartalmazó közlemény a felperes szerzői jogát nem sértheti: ezt az álláspontot a kir. tszék azért nem találta törvényszerűnek, mert az 1884: XVI. t.-czikkben biztosított szerzői jogi védelem szempontjából nem az az irányadó, hogy az irói mü bir-e irodalmi értékkel, hanem az, hogy formailag az alkotott mü egyáltalán irói műnek tekinthető-e? ezt pedig felperes müvében a Wilde Oszkár által irt és Strausz Richárd által megzenésített „Salome" dráma tartalmának ismertetésére vonatkozó rész is, mint az egész mü a maga szerkezetében a felperes irói tevékenységének eredménye lévén, a szerzői jog törvényes védelmében rószesitendő. Mindezek alapján alperes az őt fentebbiek szerint a szerzői jog bitorlását képező cselekvés elkövetése körül terhelő gondatlanságnál fogva, mely azonban az alperesnek betegsége miatt, a mi neki a köteles ellenőrzés kifejtését kétségtelenül megnehezítette, kisebb fokban volt beszámítható, az 1884: XVI. t.-cz. 5. és 19. §§-ai értelmében 20 korona pénzbüntetéssel büntetni kellett. Marasztalni kellett alperest az idézett törvény 19. §-a alapján a kártérítésben is. A budapesti kir. tábla: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét a bitorlás megállapítására vonatkozó részében helybenhagyta indokolása alapján és azért mert az a körülmény, hogy alperes a kérdéses közlemények közzététele idején beteg volt, őt a felelősség terhe alól fel nem menti.