Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

Zálogjog és jelzálog. 221 mint a tulajdonosnak, az utóbbinak abban az alakban, hogy a tu­lajdonos a zárgondnok ellen visszkeresettel élhet, de a tulajdonos által kirendelt vagy részére a biróság által rendelt, az előbbivel a tárgyalt jogviszony szempontjából egyenlőnek veendő kezelőnek, zárgondnoknak esetleges felelőssége a tulajdonos felelősségének terjedelmére befolyással nem birhat. Az a sodronypálya, amelynek üzeménél felperesnek fia 1905 október 24-én halálos sérüléseket szenvedett, az alperesek, illető­leg II. r. alperes jogelődje között fennállott vitás jogigények ren­dezéséig zárlat alatt volt és a biróság részéről kinevezett zárgond­nok kezelésében állott; az ipari üzem mindkét alperes ér­dekében folytatódott és azt nyilvánvalóan a sodronypályának ak­kor még vitás, később megállapított tulajdonosa javára és hasz­nára tartották fenn. Minthogy pedig a fent kijelentettek szerint maga a zárgond­noki kezelés, a vagyontömegnek, jelen esetben a sodronypályával folytatott ipari üzemnek tulajdonosát, tulajdonosi minőségétől meg nem fosztja, nyilvánvaló, hogy igy nem szüntetheti meg az üzem tulajdonosának az 1907: XIX. t.-cz. alapján, illetőleg az ál­landóan követett birói gyakorlat alapján fennálló tárgyi felelőssé­gét azért a balesetért, melyet a kérdéses, természeténél fogva ve­szélyes üzem körében felperes fia szenvedett, természetesen akkor és annyiban, amikor és amennyiben az elhalt fiúnak felperesként fellépő atyját a kártérítésre való jog törvény szerint megilleti. Az életveszélyes üzemek tulajdonosainak tárgyi felelőssége már önmagában kizárja és feleslegessé teszi annak a kérdésnek vizsgálatát, vájjon az üzemi baleset előidézése körül szándékos­ság avagy vétkesség terheli-e; pusztán az üzemek fenntartása kártérítési felelősségét már megállapítja; amennyiben ez alól csak akkor mentesülhet, ha beigazolja, hogy a belesetet erőhata­lom, harmadik személynek elhárithatlan cselekménye avagy ma­gának a károsultnak hibája okozta. A veszélyes üzemekre nézve fennálló tárgyi felelősségre vo­natkozó anyagjogi szabályokat nyilvánvalóan megsértette a feleb­bezési biróság, amikor felperest keresetével pusztán abból az ok­ból utasitotta el, hogy a szóban forgó sodronypálya a baleset ide­jében zárgondnoki kezelés alatt állott; amidőn pedig ez a körül­mény önmagában sem alperesek felelősségét meg nem szünteti, sem a zárgondnoknak, mint pusztán vagyonkezelőnek és esetleg mindkét alperes megbízottjának tekintete alá veendő alkalma­zottnak kártérítési kötelezettségét meg nem állapitja. A felebbezési biróság döntése az, hogy alpereseket kártérí­tési felelősség, felperes esetleges káráért, jogilag nem terheli. Ezt a kérdést kellene most a felülvizsgálati bíróságnak eldöntenie. Minthogy azonban a felebbezési biróság az általa elfoglalt, de a

Next

/
Oldalképek
Tartalom