Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

Zálogjog ós jelzálog. 219 töltetett ki, a váltói kamatból állott. A perben nem adatott elő, hogy a váltó mily lejárattal láttatott el. E szerint azt kellett meg­állapítani, hogy a részvények oly arányban szolgáltak a kereset­ben emiitett váltón alapuló és a váltóösszegből és annak összes járulékaiból (kamat, esetleges óvási és perköltség) álló alperesi követelés fedezetéül, a mily arányban alperesnek 1907. június 4-én fennált összkövetelése a váltón alapuló ugyanazon napon fennállt tőke és kamatkövetelés öszegéhez áll . . . Ezek alapján az alsóbiróság ítéletét a jelen ítélet rendelkező része értelmében meg kellett változtatni. A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokai alapján hely­benhagyja. (1911. évi október hó 24-én, 612. sz.) 324. A zálogos hitelező a zálogba kapott követelést a zálogbaadó adósa ellen birói utón a maga nevében közvetlen keresettel érvényesí­teni jogositva van. Szegedi T.: A fenforgó esetben . . . megállapítható, hogy a keresettel érvényesített könyvkivonati követelést a „B. Hitelbank r.-t." czég kereskedelmi ügyletekből eredő tartozásának biztosítá­sára kézi zálogba adta a keresettel felperesként fellépett czégnek. Minthogy pedig az alperes nem bizonyította, hogy a záloghitelező zálogjoga a kereset beadása előtt már megszűnt volna, ebből kö­vetkezik, hogy a felperes, mint záloghitelező, a zálogul lekötött kö­vetelésnek birói peres uton való érvényesítéséhez kereshetőségi joggal bír. A 9168/K. 1910. sz. kérvénynek, az ahhoz NB. a. csatolt okiratnak a 13.835/K. 1910. sz. a. felvett tárgyalási jegyzőkönyv­nek, végül a felperes és a perbelépett „B. Hitelbank" által közösen beadott felebbezésnek tartalmából kitűnik, hogy az eredetileg fel­peresként fellépett „D. váltóüzlet rész-társ." czég a pert a maga részéről tovább folytatni nem kívánja, hanem beleeegyezett abba, hogy helyette a perbe felperesként a „B. Hitelbank részv.-társ. felszámolás alatt'" czésr belénjen s a pert a saját felperessége alatt folytassa, ez utóbbi czég pedig a perbe felperesként kellő ügyvédi képviselettel tényleg belépett. Mindhogy pedig annak, hogy a felueres helyett ennek bele­egyezésével más személy lénjen felperesként a perbe, perjogi aka­dálya nincs; minthogy a felperes beleegyezése mellett az alperes­nek tiltakozása figyelembe nem vehető, annál kevésbbé, mert a mennyiben a feloeres személyében beállott változás a perköltsé­gek szaporodását eredményezné, ez a kérdés a perköltség viselése és mpnuviségének kérdésével kapcsolatosan meeolrlható; min+hoery végül alneres álláspontja szerint ő a most perbe lépett .,B. Hitel­bank részv.-táss." czéggel állott jogviszonyban s ennélfogva reá

Next

/
Oldalképek
Tartalom