Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

Tulajdon és kisajátítás. 189 Indokok: Ingatlanok becslésénél, különösen, akkor, ha — mint a jelen esetben — régibb házról van szó, az értéknek a tiszta hozadék alapján való kiszámítása rendszerint 5%~os vagy ennél magasabb kamatláb alapul vételével szokott történni; 5%-os kamattal tőkésítve pedig, a szakértők által, a kisajátítást szenvedők részéről nekik rendelkezésre bocsátott adókönyv alapján helyesen megállapított, de az érdekeltek által az eljárás során különben sem kifogásolt 1058 korona tiszta jövedelem 21190 korona értéket eredményez, a mi a 22990 kor. 90 fillérre besült tárgyi értéknél kevesebb lévén, a kártalanítás ez esetben az utóbb jelzett összegben volt volna megállapítandó. Tekintve azonban, hogy a kisajátító az elsöbiróság határozatának az ellen a része ellen, mely ennél az összegnél többet állapított meg a kisajátítást szenvedők részére, felebbezéssel nem élt, a másodbiróság határozatának megváltoztatásával az elsöbiróság határozata ebből az okból helyben volt hagyandó. (1911. június 9-én 1837/1911. P. sz.) A valódi és teljes kártalanításnak megfelel az az összeg, melylyel a kisajátítást szenvedő szerezhet oly minőségű és értékű ingatlant, amilyen több kisajátittatott. C. 120/906. (Gr. XIII. 300. L). A kártalanítási ár meghatározásánál a szakértői vélemény irányadó volta. C. 4189/97. (Gr. VIII. 297. 1.; Gl. I. 174. 1.); C. 2070/908. (Gr. VIII. 298. 1.; Gl. I. 275. 1.); V. ö. még G. 4065/86. (Gr. VIII. 314. 1.; Gl. I. 268. 1.). 299. A kir. Chiria: A kisajátítási kártalanítási ügyekben a kártalanítás, mint főkérdéssel kapcsolatos díj- és költségkérdések is rendszerint az 1881 : XLI. t.-cz. 55. §-a szerinti határozatban oldatnak meg. E határozat ellen a törvény kétfoku f elebbvitelt enged s igy, ha e dijak kártalanítási határozatban állapittatnak meg, harmadfokú elbírálás alá is kerülhetnek. Minthogy azonban ugyanabban a kérdésben a jogorvoslatok nem alakulhatnak ahhoz képest, a mint az elsöbiróság külön végzésben, vagy a kártalanítási határozatban állapítja meg a szakértők diját, a Curia a felfolyamodást elfogadta és a másodbiróság végzését a mai napon 3863/910. sz. a. kelt határozattal elintézett kártalanítási ügygyei kapcsolatban érdemileg megvizsgálta .... (19 L0. október 18-án, 4827. sz.) Kisajátítási eljárásban a szakértői dij kérdésében, akár külön végzésben, akár a kártalanítási határozatban állapittatik az meg, kétfoku jogorvoslatnak van helye. (C. 1910 október 18. 4827/910. sz. — A C. I. tanácsának elvi jelentőségű határozata.) A kisajátítási kártalanítási eljárás folyamán használt felebbezést éppen ugy el kell látni ügyvédi ellen jegyzéssel, mint birtokbiróság elé tartozó egyéb ügyekben beadott felebbviteli beadványokat. (C. 3682/909. Gr. XVI. 207! 1. Azonos: C. 2772/89. Gr. VIII. 122. 1.) A kisajátítást szenvedő által kért előleges szakértői szemle költségei a kisajátító terhére rovattak, mert az előleges szemle megta.rtása szükséges levén, azt a kisajátítónak kellett volna kérelmeznie. (C. 120/906. Gr. XIII. 300. I; C.3607/ 1901. Gl. I. 292. 1; Gr. VIII. 124. 1.)