Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

172 Öröklési jog. De nem forog fenn az e) pont esete sem. Mert habár D. A. mint a n—i református főgymnázium tanára és L. L. mint az ezen egyház által fentartott tanitóképezde tanára, kik állásuknál fogva a n—i református egyház fegyelmi hatósága alatt is álla­nak és kineveztetésük avagy megválasztásuk módjára való te­kintet nélkül közvetve az alperes egyház szolgálatában állóknak tekintendők is, mindazonáltal a 72. •§. e) pontja ezen esetben még sem nyer alkalmazást. A törvényczikk VI. fejezete tartalmából ugyanis megállapít­ható, hogy a 72. §. e) pontjában „fél" alatt az ügyletet megkötő fél, vagyis az ügyfél értendő. A végrendelkezésre, mint egyoldalú ügyletre való vonatkozással tehát csakis maga a végrendelkező az, aki mint fél szerepel s akinek a tanukhoz való esetleges szolgálat­adói viszonya a tanút e szerepre alkalmatlanná tehetné, amiből kö­vetkezik, hogy a kifogásolt két tanúnak a n—i református egyház­hoz való viszonya a végrendelet érvényességét nem érinti s az ezen alapon sem támadható meg. Nem volt megtámadható a végrendelet azon okból sem, hogy a n—i református egyház javára tett hagyományhoz fűzött felté­tel a jó erkölcsükbe ütköző volna. Kétségtelen ugyanis, hogy aki templomépitésre kegyes ala­pítványt tesz, szabadon jelölheti meg azokat, akikre szándékának végrehajtását bizni kivánja, vagy akiknek az alapítványi intézmé­nyekben bármi szerepet szánt, vagy bármi minőségben közremű­ködésüket óhajtja s ebbeli kívánságának teljesítését feltételül is tűzheti ki, kétségen felül áll tehát, hogy amennyiben ezt a kíván­ságát nem egyes személyek névszerinti felsorolásával, hanem egye­sek kizárása utján kivánja érvényesíteni, ugy ebbeli intézkedése nem esik a turpis causa fogalma alá. (1910 október 5. 1448/910. sz. a.) A Mr. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az 1874: XXXV. t.-cz. 72. §-ának e) pontja szerint nem lehetnek tanuk azok, akik a közjegyzőnek, vagy valamely fél­nek szolgálatában állanak. Félnek s illetve ügyfélnek azonban nem csupán az ügyletet közvetlenül megkötő fél tekintendő, hanem az is, akinek érdeké­ben az ügylet létesíttetett s akinek javára a közjegyzői okirat ki­állíttatott, következéskép félnek ugy a végrendelkező, mint a vég­rendelet által részesített személy is tekintendő. Helyes ugyan a másodbiróságnak az a megállapítása, mely­lyel kimondotta, hogy a végrendeleti tanuként alkalmazott D. A. és L. L. az örökösül kínevezett alperes egyház által fentartott főgymnázium és tanitóképezdénél tanárokként vannak alkal­mazva, ámde ez a viszony a 72. §. e) pontjába felvett szolgálati viszony jogi fogalma alá nem vonható, mert az alperes egyház-

Next

/
Oldalképek
Tartalom