Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)
158 Öröklési jog. a lakási jogáról lemondása folytán neje örököseitől az 1200 K-t megkapta, alperesnek ezen Ígérete alapján felperes az 1200 K megfizetését követeli. A kereset alaptalan. A törvényszék kiemeli ugyanis, hogy alperes a jelzett nyilatkozatát végrendeletben tette és hogy ennek bevezető részében végrendelkezők kifejezetten is kijelentik, hogy abban haláluk esetére tesznek végrendeleti intézkedéseket. Végrendelkezőknek eme kijelentéséből, de általában abból, hogy a végrendeletben tett intézkedéseket illetően az osztrák polgári törvénykönyv 452. §-a értelmében vélelem szól amellett, hogy azoknak teljesedését végrendelkező csak halála esetére akarta, kétségtelen, hogy alperes szándéka gyanánt azt kell feltenni, hogy az ajándékozás csak halála után teljesedjék. Ezzel szemben az a körülmény, hogy alperes nyilatkozatában a jelen időt használja (ajándékozom) alperes akaratának ellenkező magyarázatára ügydöntő alapot azért nem szolgáltatott, mert egyfelől általános jogszabály (osztrák polgári törvénykönyv 915. §.), hogy a visszteher nélküli lekötelezésre irányuló jognyilatkozatoknál mindig a könnyebb teher elvállalására s igy jelen esetben a halál után beállandó teljesitésre irányuló akarat veendő fel, másrészt pedig arra tekintettel, hogy nyilatkozatát jogértő ember (kir. közjegyző) foglalta irásba, fel sem tehető, hogy azon esetben, ha alperes a végrendeletben foglalt előbbi kijelentésétől időbelileg eltérően szándékozott volna tenni, az a végrendeletben külön is kifejezésre nem juthatott volna. Ennek következtében s tekintettel arra is, hogy felperes oly tényeket, melyekből megállapítható volna, hogy alperes a fentiekkel szemben Ígéretének még életében való teljesítését akarta, fel sem hoz, alperes fenti rendelését az osztrák polgári törvénykönyv 956. §-ának első bekezdése értelmében hagyománynak kell tekinteni, ebből folyólag pedig, minthogy a hagyományos az osztrák polgári törvénykönyv 684. §-a értelmében a hagyományra jogot csak az örökhagyó halála után szerez: felperest keresetével el kellett utasítani. A marosvásárhelyi Mr. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyja. A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét felhívott indokaiból helybenhagyja. G. 1911. febr. 22. 5141/910. sz. I. p. t. A végrendeletek alaki kellékeiről. (1876 : XVI. t.-cz. 5. §.) 250. A végrendelet akkor létesül jogérvényesen, midőn a tannk az örökhagyó kijelentésének megtörténtét a végrendeleten igazolják. A végrendeleten az örökhagyó névaláírása előtt lévő keltezésben látható