Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

124 Családjog. egészben elhasználni, ha ezt fontos családi érdekek, a családnak na­gyobb veszélytől való megmentése feltétlenül igényli. A házastársak között a házassági együttélés megszakítása után a házassági kötelék felbontása iránt, valamint ezzel kapcsolatosan egymás mellett inditott egyéb polgári perek és büntetőügyi feljelentések okozta költségek azonban a családra nézve oly végszükségi állapotot nem idéznek elő, hogy ennek folytán a férj a neje tulajdonát képező hozomány állagát jogositva volna elhasználni. A temesvári kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletének nem feleb­bezett azt a részét, mely szerint a vétkesség s a közös gyermek elhelyezése kérdésének érdemi elbírálását mellőzte, minthogy az alperes felebbezése folytán még előzetesen a perújítás megengedé­sének kérdése a kir. Guria által döntendö el, nem érinti, felebezett többi részét pedig azzal a részben való változtatással, hogy a per­költség, valamint az ügyvédek munkadíja és kiadása iránt tett in­tézkedést mellőzi, egyebekben helybenhagyja. Indokok: A hozomány czélja és rendeltetése, hogy a házas­élettel járó és a férjet, mint családfentartót terhelő kiadások fe­dezését megkönnyítse, azonban a hozomány tulajdona a férjet meg nem illeti s azt a házassági kötelék megszűntével a nőnek visszaadni köteles, A hozomány ezen jogi természetéből követke­zik, hogy a férj a tulajdonát nem képező hozományt sem a sa­ját, sem a család szükségletének fedezésére el nem használhatja és végszükség esetében is a hozomány állagát a férj csak akkor van jogosítva részben vagy egészben elhasználni, ha ez fontos családi érdekek, a családnak nagyobb veszélytől való megmen­tése feltétlenül igényli. Ilyen végszükség esetét látja fenforogni felperes abban, hogy alperes őt különféle alaptalan perekkel üldözve, szabadságát és becsületét veszélyeztetve, megélhetését lehetetlenné tette s azt vi­tatta, hogy az alperes hozományát az utóbbi által a jelzett módon okozott költségek fedezésére jogosan fordíthatta. A felperes és az alperes, mint volt házastársak között a házassági együttélés megszakítása után a házassági kötelék fel­bontása iránt, valamint ezzel kapcsolatosan egymás ellen inditott egyéb polgári perek és büntetőügyi feljelentések okozta költségek azonban a családra nézve oly végszükségleti állapotot nem idéztek elő, hogy ennek folytán felperes a neje tulajdonát képező hozo­mány állagát jogosítva lett volna elhasználni. Ha tehát alperes a házassági együttélés megszakítása után férje, a felperes ellen pereket inditott és bűnügyi feljelentéseket tett, ezért őt csak annyiban terheli felelősség, a mennyiben a pe­rek folyamán alperes a felperes részére perköltség fizetésében elmarasztaltatott vagy amennyiben az alaptalanoknak bizonyult bűnvádi feljelentések folytán akár bíróilag meg nem állapított költ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom