Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

Családjog. ben, ha az elhalt fiu a szülőjével közösen gazdálkodott és ha a fiu özvegye vagyontalan és teljesen munkaképtelen. Bizonyítva lett, hogy felperes férje atyjánál, alperesnél dolgozott már azelőtt is, hogy felperesnőt elvette volna s mikor felperesnőt elvette, őt az atyja házához vitte és felperes a háztartás vezetésében segédkezett, mig a férje előbb atyja malmában, majd utóbb annak más gazdaságában dolgozott, bár élete utolsó éveiben betegsége a munkában nagyon akadályozta, sőt a legtöbbször munkaképtelenné tette. Mivel ilyen tényállás mellett nyilvánvaló, hogy ugy a felperesnő, mint a férje éveken át alperes gazdaságában és háztartásában dolgozva, az alperes vagyonának gyarapodásához, esetleg annak megtartásához nagyban hozzájárultak, felperes keresetének abban az esetben, ha bizonyitva lenne, hogy a tartásra rá van utalva és teljesen munkaképtelen, hely adandó lenne. Minthogy azonban a Dr. Sch. J. és Dr. G. Gy. orvostanuk vallomása szerint felperes bár állandóan tüdőcsucshurutban szenved, de azért nem munkaképtelen, másrészt, hogy alperesné férje 1908. máj. 11-én halt el, édesanyja pedig 1908 febr.... felperesnő a mint végrendeleti örökössel szemben a férje édes anyja hagyatékára a férje köteles része erejéig igényt jelentett be és a hagyatéki ügyben alperessel, mint végrendeleti örökössel szemben perre utasitatott; miután pedig, mig a pert a végrendelet érvénytelenítése miatt meg nem indítja, meg nem állapitható, hogy férje után annak anyai hagyatékából reá vagyoni érték háramlik-e, holott annak megállapítása az alperes esetleges tartási kötelezettsége és esetleg a tartásdíj összege megállapításánál is feltétlen szükséges, s mert felperes sem a keresetben, sem a per során olyan kijelentést, hogy a tartásdíj megítélése esetén a néhai K. J.-né hagyatékára vonatkozólag támasztott igényéről lemondana, nem tett s így alperes esetleg annak is ki lehetne téve, hogy a tartási kötelezettsége is megállapittatnék és felperes a férje jogán igényét alperessel szemben az alperes neje hagyatékában is érvényesítené, s mert ezek szerint a kir. törvényszék meg nem állapíthatta, hogy felperesnő a tartásra jelenleg rá van-e csakugyan szorulva, azért őt keresetével ezúttal elutasítani kellett. A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, alperes tartási kötelezettségét megállapítja. Indokok: Helyes az elsőbiróság Ítéletében megállapított az a ténymegállapítás, hogy midőn alperes férjével 1893. évi október 26-án egybekelt, férje őt szülei házához vitte, a hol eltekintve mintegy három évi megszakítástól, mikor felperes és férje utóbbi szüleitől külön laktak, közös háztartásban éltek és alperes gazdaságában közös munkálkodást folytattak. lAlperes kifejezetten külön nem vonta tagadásba felperesnek azt a kereseti előadását, hogy felperes férjének halála után az ő