Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

1899 : XV. t.-cz. 7 A bizonyítási eljárás felvételére kiküldött kir. Ítélőtáblai biró előtt azonban az általa 1911. évi február 14. napján felvett jegyzőkönyv szerint, még mielőtt a bizonyitásfelvételt megkezdette volna, a kérvényezők képviselője a kérvényben emelt összes kérelmet, az összes érvénytelenségi okokat s tényeket, ugy az azokra felajánlott őszes bizonyítékokat elejtette és kijelenté, hogy azokat bizonyítani nem kívánja. Az ügy ily állásában, ugy tekintettel arra, hogy a felek képviselői a mai napon tartott folytatólagos tárgyaláson, a bizonyítás felvétel czéljából kiküldött biró előtt tett fenti előterjesztéseiket és kérelmeiket fentartották, első sorban az volt eldöntendő, hogy a kérelem visszavonása, illetve az attól való elállás iránt előterjesztett kérelemnek hely adható-e? vagy pedig a kérvény az eddig, lefolytatott eljárás eredménye alapján érdemben biráltassék el? Ebben a tekintetben annálfogva, hogy az 1899. évi XV. t.-cz. 56. és 57. §-aiban meghatározott és csupán az egyes — nem öszszes — kérvényezőknek a kérvénytől való elállása, valamint a kérvénynek az 1899. évi XV. t.-cz. 58. §-a értelmében a kérvényezők részéről való együttes visszavonása az id. törv. 57. és 58. §-ainak rendelkezéséhez képest csak az 1899. évi XV. t.-cz. 25. §-ában meghatározott alakiságok, vagyis annak betartása mellett foghat helyet, hogy az illető elállási, illetve visszavonásra irányuló kérvénynek első példányát a kérvényezők aláírni, vagy kézjegyeikkel ellátni, és aláírásaikat, vagy kézjegyüket közjegyzőileg vagy bíróilag hitelesíttetni tartoznak; azt kell megállapítani, hogy ugy a kérvénytől ennek egészében való elállás, mint a kérvénynek egészben való visszavonása, a kérvényezőknek olyan személyes jogosultsága, amelyet a kérvényezők megbízottja ebbeli minőségében nem gyakorolhat, s igy az arra vonatkozó kérelem csakis a fentebb ismertetett alakiságok betartása mellett jöhetne figyelembe. Ennélfogva és mert ez az alakiság azuttal betartva nincsen, a kérvényezők képviselője részéről a kérvénynek egészben való visszavonására, illetve a kérvénytől annak egészében való elállására, és ami ezzel egyenlő értelmű, az összes érvénytelenségi okok és tények a maguk egészében való elejtésére alapítottan előterjesztett kérelemnek nem volt hely adható. Más szempont alá esik a kérvényezők képviselője részéről arra vonatkozóan előterjesztett kérelem, hogy az elrendelt, de nem foganatosított bizonyítási eljárás mellőztessék. E részben ugyanis irányadóul szolgál, hogy egyfelől az 1899. évi XV. t.-cz. 40. §-a szerint a bíróság, amennyiben az idézett törvény mást nem rendel, csakis a felek kérelmére és az általuk előterjesztett indítványok határain belül, tehát a felek részére ezzel biztosított rendelkezési jognak épségben tartásával járhat el, és hogy másfelől az 1899. évi XV. t.-czikkben nincsen olyan rendel-