Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)
Házassági törvény. 107 Családjog. Házassági törvény. 1894: XXXI. t.-cz. 8. §. 186. Husz éven alóíi kiskorú házasságához a szükséges törvényes képviselői beleegyezés elégséges, ha a törvényes képviseletre jogosult atya ismeretlen tartózkodási helyen távol van. (A belügyminiszternek 11.324/1910. sz. a. N. város közigazgatási bizottságához intézett rendelete), A városi árvaszék véghatározata szerinti kiskorú L. I. anyja: férjétől jogerős Ítélettel elválasztott L. L.-né n.-i lakos, azon kérelmével, hogy kiskorú leányának kiskorú H. P. n.-i lakossal való házasságához „szükséges gyámi beleegyezés megadására felhatalmaztassék", hatáskör hiánya miatt elutasittatott. A közigazgatási bizottság gyámügyi felebbviteli küldöttsége az árvaszék ezen véghatározatát azzal a kijelentéssel hagyta (helyben, hogy a kiskorú menyasszony atyja: L. L. beleegyezés megadásában távollét által tartósan gátolt. Ezen másodfokú véghatározatnak az atya gátoltságát megállapító része ellen a titsztiügyész felebbezéssel élvén, a közigazgatási bizottság az ügyiratokat azzal a kérelemmel terjesztette fel, miszerint arra való tekintetből, hogy a házasság időközben megköttetett és igy a felebbezés tárgytalanná lett, az ügyiratok az itteni harmadfokú érdemi felülbirájás mellőzésével küldessenek vissza. Ezen előterjesztésnek a felhozott indokból helytadva, az összes ügyiratokat érdemi felülbírálás, illetőleg határozat nélkül idezártan visszaküldöm; megjegyezni kívánom azonban, hogy már az árvaszék véghatározata helytelen alapon nyugszik, amenynyiben figyelmen kívül hagyta az 1894: XXXI. t.-cz. 8. §-ának rendelkezését és véghatározatát csupán a 9. §. rendelkezésére alapította, de ennek is téves magyarázatot adott. A másodfokú véghatározattal elfogadott ezen — a szülök válóperében hozott jogerős birói Ítélettel nem is érinthetett atyai hatalmánál fogva — a törvényes képviselői beleegyezésre jogosított atyának gátoltságát megállapító kijelentésre nézve is téves értelmezés következtében az igazságügyminiszter úrral egyetértőleg ki kell jelentenem, hogy az 1894: XXXI. t.-cz. 8. §-ának főszabálya a 20 éven aluli kiskorú házasságához, ha törvényes képvU selője nem jogosult szülő, két beleegyezést kiván meg: a törvényes képviselőnek és a jogosult szülőnek beleegyezését. Kétségtelen az adott esetben, hogy a törvény 9. §-ának 2. bek. értelmében a kiskorú menyasszony anyja volt a beleegyezésre jogosult szülő, de az is kétségtelen, hogy a fenforgó esetben az anya a menyasszonynak nem törvényes képviselője. Az anyakönyvvezető tehát helyesen követelte az anyának, mint jogosult szülőnek beleegyezésén kivül a törvényes képviselő-