Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

92 A m. kir. közig, bíróság pénzügyi oszt. határozatai a királyi adóhivatalba szállítsa be s ezt a magyar királyi pénzügyminiszter is helybenhagyta. A pénzügyminiszternek erre vonatkozó határozata ellen beadott panasz elbírálása, mely panasz arra van fektetve, hegy a fenti 868 korona 06 fillér kamat az államkincstárt nem illeti meg, ennek a biróságnak hatáskörébe nem esik, mert jelen esetben nem az adózó fél által fizetett késedelmi kamatról van szó, amely kamatfizetési kötelezettség az adókezelésről szóló 1883. évi XLIV. t.-cz. 41. §-án alapszik, hanem takarékpénztár által az ott elhelyezett adópénzt, mint betét után fizetett s igy nyilván takarékpénztári betéti kamatról, amelyre vonakozó tulajdoni igény eldöntése e bíróságnak az 1896. évi XXVI. törvényezikk 81. és 82. §-aiban megállapított hatáskörébe nem tartozik. (22.495/909. P. sz.) V. ö.: 26.828/907. P. sz. (Gr. XVI. 86. 1.) 1883: XLIV. t.-cz.; 1896: XXVI. t.-cz. 211. Az adóköteles fél jogosan igényelheti, hogy az adója megállapításánál alapul szolgálandó adatoknak és különösen, ha az adófelszólamlási bizottság az adóköteles jövedelemnek az üzleti könyvek alapján való kinyomozását rendelte el, az üzleti könyveket megvizsgáló szakértők jelentésének és véleményének megösmerésére neki mód és alkalom adassék; és ha ennek ellenére az adózó előtt titokban tartott adatok alapján állapittatik meg az adó, az adómegállapitást tartalmazó határozat hatályon kivül helyezendő. Az 1883: XLIV. törvényezikk 24. §-a szerint az adózó félnek joga van az adóztatási javaslat adataira észrevételeket tenni, amely jog érvényesítésének természetszerű előfeltétele az, hogy ezek az adatok tudtára adassanak. Az ugyanazon törvényezikk 33. §-a a) pontja szerint pedig az adófelszólamlási bizottság, ha vizsgálatot rendel el, köteles ahhoz az illető adózót meghivni. Végre az 1896: XXVI. törvényezikk 113. §-nak második (bekezdése és a 115. §-a szerint, ha a magyar királyi közigazgatási biróság tanuk vagy szakértők kihallgatását avagy szemle megtartását rendeli el, annak foganatositásához az érdekelt feleket meg kell hivni s azoknak joguk van a vallomásokra és véleményekre megjegyzéseket terjeszteni elő. Az adózó félnek ennélfogva az adó megállapitása iránti eljárás minden szakában joga van ahhoz, hogy az adóztatása alapjául vett, vagy venni szándékolt adatokról tudomása lehessen és hogy azokkal szemben észrevételeit és kifogásait előterjeszthesse és érvényesithesse. Tekintettel tehát arra, hogy az előrebocsátottak szerint adóköteles panaszos fél előtt a szakértők jelentése és véleménye titokban tartatott és neki azok megismerésére, utánjárása daczára isem adatott mód és alkalom, az e részben emelt panaszt jogosultnak elfogadni s ahhoz képest az adófelszólamlási bizottság határozatát az ügy érdemébe való avatkozás nélkül hatályon kivül helyezni és a felszólamlási bizottságot törvény-