Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

90 A m. kir. közig, bíróság pénzügyi oszt. határozatai XXIV. t.-cz. 4. §. 1., 2. és 3. pontjában foglalt azok az intézkedések is, amelyek szerint az üzletadó megállapításánál a nyers üzleti nyereményeknői mindazok a jövedelmek levonandók, amelyeik más hozadéki adóval terhelve vannak, tekintve, hogy nem kétséges az, hogy ezekben a., intézkedésekben az a jogelv van lefektetve, hogy valamely jövedelem ugyanannál az adóalanynál csak egyszer róható meg hozadéki adóval s illetve ezt az elvet a jelen esetre alkalmazva, hogy a takarékbetétek kamatjövedelme vagy csak tőkekamatadó alá vagy csak üzletadó alá vonható, de mind a két adó alá nem, tekintve, hogy a takarékbetétek kamata az 1883: VII. t.-cz. hatálybalépéséig az 1875. évi XXII. t.-cz. 2. §. 9. pontja szerint a tőkekamatadó alól mentes volt s igy addig te-hát a társulatok az ily kamatok után épen ugy tartoztak az üzleti adót fizetni, mint bármely más meg nem adóztatott kamatjövedelmük után, ellenben az 1883: VII. t.-cz. a takarékbetétek kamatait is 10% adó alá vetette, minek folytán ennek a törvénynek hatálybalépésétől kezdve, a fentebbiekben ismertetett jogelvnél fogva beállott az a jogállapot, hogy a takarékbetétek kamatát az üzletadó megállapításánál mint már hozadéki adóval megróvott jövedelmet figyelmen és számításon kivül kell hagyni, tekintve, hogy az 1883: VII. t.-cz. 6. §-a a pénzbetétek elfogadásával foglalkozó pénzintézeteknél csak a kamatok 70%-át engedi az üzletadó kivetésénél a jö\ edelemből levonatni, a pénzbetétek elfogadásával nem foglalkozó társulatok adóztatására ki nem terjed, mivel ez a kivételes rendelkezés az előbbiekben hivatkozott általános jogszabálylyal szemben nem kedvezményt, hanem éppen ellenkezőleg teherrel járó korlátozást képez, s végül tekintve, hogy e tényállással szemben az adófelszólamlási bizottság panaszolt határozatában felhozott inditó okok annak fentartására kellő alapot nem nyújthattak és pedig annál kevésbbé, mivel a m. kir. közigazgatási biróságnak egyes összerü esetben hozott határozatai a jogforrások közé nem tartoznak: a jelen Ítélet rendelkező részében foglaltakhoz képest határozni kellett. 1875: XXIV. t.-cz. 205. Az iparosok által az iparüzleteik hulladékainak (például mészárosoknál a bél, paczal és hasonló csekély értékű anyagoknak) és egyéb melléKtermékeinek átvételére és közös üzletkezelés mellett való feldolgozására és értékesitésére alakitott szövetkezet, ha nem az ipartestület által létesíttetett: azon a ezimen, hogy tagjai iparüzleteik után külön-külön megadóztatva vannak, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója alól nem mentesíthető. (8442/1909. P. szám.) Értékpapirforgalmi adó. 206. Ha a közvetlenül lerovandó értékpapír-forgalmi adó a törvényben megállapított idő alatt lerovatott, amiatt, hogy a lerovást nem az eladó, hanem a vevő teljesítette és hogy az eladó az adásvevést az adóköteles ügyletekről vezetett lajstromába be