Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

Bélyeg- és illetékek ügyében 87 89. tétel. 195. A szövetkezet az alaptőkéjét tevő üzletrészekről kiállított törzsbetétkönyvek vagy törzsrészletjegyek után az 1869. évi XVI. t.-cz. 7. §-ában (az illetékdijjegyzék 89. tétele I. B. 2. a) pontjában) a részvénytársaságok részvényeire meghatározott fokozatos illetéket fizetni nem tartozik, még akkor sem, ha a törzsbetétkönyvek vagy törzsrészlet jegyek szelvényekkel vannak ellátva. (13.489/1909. P. sz.) 196. Ha a részvények akkép bocsáttatnak ki, hogy a részvényesek a részvényekben kifejezett értéken (a névértéken) felül bizonyos összeget a tartalékalapba fizetni tartoznak, a részvények kibocsátása után az illetékdijjegyzék 89. tétele I. B. a) pontjában meghatározott illeték csak az egyes részvények kifejezett értéke (névértéke) szerint fizetendő. Kb.: A 'kibocsátott részvények névértéke 400 K-t tesz. A kibocsátási árfolyam azonban 600 K volt olyformán, hogy vevők a névértéken felül még 200 K felpénzt voltak kötelesek a tartalékalapba fizetni. Az a kérdés döntendő el, hogy az illetékdijjegyzék 89. tétel I. B. a. pontjában (1869: XVI. t.-cz. 7. §.) meghatározott illeték 400 K-tól fagy 600 K-tól jár-e? E tekintetben a most jelzett törvényhely határozott rendelkezést tartalmaz. Eszerint az illeték kiszabása az egyes részvények kifejezett értékösszege után járó illeték összeszámitása által eszközöltetik, már pedig nyilvánvaló, hogy az egyes részvények kifejezett értéke nem lehet más, mint az azokban megnevezett névérték, amenynyiben az egyes részvények szövegében szó sincs arról, hogy a kibocsátási ár névértéken alul vagy felül történik-e? Megerősiti ezt a törvényhelyben foglalt megkülönböztetés is. A törvényhely ugyanis két intézkedést tartalmaz: egyik vonatkozik a közkereseti társaságok által kibocsátott részvényekre, a másik a már kibocsátott részvényeknek átruházására. A közkereseti társaságok által kibocsátott részvényekre ugy intézkedik, hogy ezek illetéke az egyes részvények kifejezett értékösszege után jár; a részvénytulajdonos által eszközölt részvényátruházásokat illetőleg pedig ettől eltérő határozmányt tartalmaz,, nevezetesen itt már 'kifejezetten akként intézkedik, hogy az illeték az átrnházáskori érték szerint fizetendő. Ez a megkülönböztetés maga kizárja azt, hogy a részvénykibocsátás és részvényátruházás ugyanazonos érték alapján illetékeltessék. A 4001 K értéktől esik egy részvényre 1 K 26 fillér, tehát 1500 darabra 1890 K. Mely indokokból az Ítélet rendelkező része értelmében kellett határozatot hozni. (7793/909. P. sz.) 95. tétel. 197. A szabadkőműves-páholyok ingó vagyona az illetékegyenérték alól az 1881: XXVI. t.-cz. 24. §. e) pontja (az illeték-