Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

Szolgálati viszony 59 részére teljesített szolgálataikról nem szokásos cselédkönyvibe iktatott bizonyítványokat adni; figyelemmel továbbá arra, hogy a közönséges tapasztalat szerint, kocsisul az ápolására bízott állatokra és a szolgálatadónak ezekhez íüzCAó anyagi érdekeire tekintettel napszámosok hónapokon át való alkalmazása sem szokásos; figyelemmel végre arra, hogy a lefolytatott tárgyalások nem nyujtanak adatot a tekintetben, hogy az e.-i kőszénbánya részvénytársaság a szorosan vett szénkiaknázáson kivül, vagy ezzel kapcsolatban egyéb az 1884 : XVII. t.-c. rendelkezései alá eső ipart is űzne és hogy V. M. ezen külön iparág üzemében volt volna alkalmazva: a hatásköri bircság is arra a meggyőződ ás re jutott, hogy V. M. panaszos, illetve felperes az ,,e.-i kőszénbánya részvénytársaság" szolgálatába az 187G : XIII. t.-c. 1, §-a alá eső szerződés mellett cselédként fogadtatott fel. Minthogy pedig ebből a szerződési viszonyból származtatott bérkövetelésének megbirálására a most idézett törvény 115. és 116. §-ai szerint a közigazgatási hatóságok hivatvák: ennélfogva a felmerült hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. V. ö. Hb. 61/908. sz. (Gr. XVI. 53. 1.) 115. Uradalmi szegődményes kovácsok gazdasági cselédeknek tekintendők és bérköveteléseik a cselédügyi hatóságok előtt érvényesitendők. (Hb. 1910. jun. 13. 74. sz.) 116. A községi kisbíró akár cselédnek, akár bizonyos hatósági teendőket is végző (husvizsgálat) községi alkalmazottnak tekintessék: szolgálatból származó követelése tárgyában a határozathozatal a közigazgatási hatéság hatáskörébe tartozik. (Hb. 53/1910. sz.) Jogtalanul elbocsátott cseléd követelésére nézve szintén a közigazgatási hatóság bír hatáskörrel. Hb. 2/909. (Gr. XVI. 46. 1.) 117. Az 1884: XVII. t.-ez. 176. §-a értelmében a közigazgatási hatóság hatásköre szempontjából közömbös, hogy a bepanaszolt inarosnak volt-e iparigazolvánva. (Hb. 1910. febr. 21. 138/1909. sz.) Az 188évi XVII. t.-c. töt élezi ugyan az iparost iparigazolvány, illetve iparengedély váltására, de az igazolványt nem teszi az iparosi minőség feltételévé s az iparos jelleget az iparűzés ténye állapítja meg: minthogy e szerint az, hogy volt-e vagy nem volt az alperesnek a szóban levő időben iparigazolványa, a hatáskör szempont-