Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

52 Közigazgatási bírósági, minisztertanácsi és hatáskörbirősági határozatok Gyámsági ügyben. 105. Az 1877. évi XX. t.-cz. 11. §-a szerint a gyámhatóság csak a tartási összeget állapitja meg; abban az esetben azonban, ha a tartási kötelezettség is vitás, az ügy a rendes biróság hatás­körébe tartozik. Ez áll az örökbefogadott gyermek tartási igé­nyére is. Az 1877. évi XX. t.-*cz. 13. §-a akként rendelkezik, hogy tör­vényes elválás esetében a gyermek elhelyezése és tartása iránt a biró­ság határoz; azonban addig, mig a biróságok ez iránt való határo­zata jogerőre emelkedik, ideiglenesen a gyámhatóság intézkedik. Ugyanez az eljárás alkalmazandó az esetben is, ha szülők törvényesen nem váltak iigyan el, azonban tartósan különválva élnek és gyerme­kük eltartásáról kellőleg nem gondoskodnak. Hazai jogunk értelmében az örökbefogadottat az örökbefogadó törvényes gyermekének kell tekinteni s az örökbefogadás következ­tében az örökbefogadott az örökbefogadóval ép oly jogviszonyba ke­rül, mintha az ő vérszerint és törvényes gyermeke volna. Az anyagi jog szerint való egyenlőség maga után vonja, hogy az örökbefogadott a törvényes gyermekkel az eljárási jog alkalma­zásánál is egy tekintet alá esik; de amaz eltérő jogviszonyból, mely egyfelől az örökbefogadott, valamint a vérszerint is törvényes gyer­mek anyja, másfelől az örökbefogadó között létezik, következik, hogy az idézett törvény 13. §-a, mely törvényes házasságot tételez fel a szülők között, örökbefogadás esetén figyelembe nem jöhet. Az örökbefogadott gyermek tartási jogának ^érvényesítésénél tehát az idézett törvény 11. §-a alkalmazható', melynek 5. bekezdése csak a tartási összeg megállapítását utálja a gyámhatóság hatás­körébe; a gyámhatósági eljárás jogszerű voltának törvényes felté­tele tehát a tartási kötelezettség vitátlan volta. Minthogy pedig a szegedi járásbíróság előtt felvett jegyzőkönyv szerint örökbefogadó alperes azt vitatta, hogy felperes 16. életévét betöltvén, magát fentartani képes1 s igy őt alperes eltartani nem köteles; minthogy eszerint a tartási kötelezettség tétetett vitássá: a kereseti jognak mint magánjogi követelésnek megbirálása a hatáskör általános szabályai és az 1893. évi XVIII. t.-cz. 1. §-ának 5. c) pontja szerint is a rendes biróság hatáskörébe tartozik. (1910. április 25-én, Hb. 5. sz.) 106. Hatáskör megállapítása törvényes gyermek eltartá­sáért járó dij iránt az atya ellen, megtérítési igény, illetve szer­ződés alapján indított ügyben. (1909. Hb. 56. sz.) Kiskorú Sz. S. eltartási dijára vonatkozólag a sz.-i kir. járás­bíróság nem jogerősen, és F. vármegye árvaszéke érdemben határo­zott, következőleg erre a követelésre nézve a hatásköri összeütközés esete az 1907: LXI. t.-cz. 7. §-ának 4. pontja értelmében tényleg fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom