Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

228 Szerzői jog tel csupán annak saját illetékes bírósága előtt léphet fel, amiből következik, hogy a másod- és harmadrendű alperesek az általuk Bécsben állitólag elkövetett bitorlás miatt magyarországi biróság előtt nem perelhetők és minthogy a miatt kifogást emeltek, az alsóbiróságok ezen alperesekkel szemben a kereset érdemi elbírálására hivatva annál kevésbé lehettek, mert felperes a keresetlevélben ezen alperesek megbüntetése iránt is kérelmet terjesztvén elő, minthogy az 1884 : XVI. t.-cz. 19. §-a a bitorlást vétségnek nyilvánítja, amelyre pénzbüntetés, behajthatlanság esetén pedig fogházbüntetés van szabva, ez a kereseti kérelem a büntető jog elvei szerint kezelendő, oly indítványt képez, mely nem magyar honos ellen és nem Magyarország területén elkövetett vétség miatt csak akkor tehető meg magyar biróság előtt, ha a panászlott a magyar biróság területén lakik, vagy tartózkodik, ámde az nem vitás, hogy a másod- és harmadrendű alperesek; osztrák hososok és Bécsben laknak, következés'kép azon cselekményükért, hogy a felperes tárczaczikkét bécsi lapjukban a felperes engedelme nélkül közzétették, a magyar biróság által felelősségre nem vonhatók. (1910. február 9. 3735/909. sz.) 365. I. Ha a képekkel kereskedő valamely képet üzlete kirakatában elhelyez, fenforog az a vélelem, hogy az ekként elhelyezett képet is áruba bocsátja, és hogy a képet ismerte s igy tudnia kellett, hogy a kép eredetije szerzői jogi védelem alatt áll. II. Erkölcsi kár megítélésére nincs törvényes alap. C.: Az elsőbiróság Ítéletének felperest keresetének kártérítésre irányuló részével elutasító rendelkezését helybenhagyja; többi részét megváltoztatja s megállapítja, hogy alperes az által, hogy S. K.-nak „Könnyű a más kárán nevetni" cimü képe másolatát üzlete kirakatába helyezte és ezáltal üzletszerüleg áruba bocsátotta, az 1884. évi XVI. í.-c. 60., 65., 23*. §-aiban meghatározott szerzői jog bitorlásának vétségét elkövette és őt e miatt a 19. §. alapján 20 K büntetésre itéli. Alperes beismerte, hogy mint „photo-email" kereskedő van bejegyezve s e mellett képek keretezésével is foglalkozik. Bizonyítva van, hogy alperes üzletében fényképek után készített festményeken kivül nagy számban táj- és gyermekképek is vannak s alperes meg sem kísérelte bizonyítani, hogy ezek a képek mind keretezés végett vagy csupán üzletének díszítése végett volnának üzletében elhelyezve; s minthogy az üzletben kérdezősködésre a képek árát is megmondották, megállapítható, hogy alperes arcképek olajba festésén kivül másféle képek elárusitásával is foglalkozik. A kereseti kép alperes üzletében ki volt függesztve, s alperes nem is állította, hogy ez a kép csak keretezés végett volt üzletében, pedig ezt, valósága esetén, módjában állhatott bizonyítania is. Minthogy pedig azon esetben, ha képékkel kereskedő valamely képet üzlete kirakatában elhelyez, fenforog az a vélelem, hogy az ekként elhelyezett képet is áruba bocsátja; ily körülmények közt