Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

218 Dologjog lajdonát képeznék, alperesek a végrehajtási eljárás során hozott jogerős birói intézkedések alapján felvett vételár visszatéritésére nem kötelezhetők. t Felperes nem is állit ja, hogy alperesek követelései, melyek kielégítésére az elárverezett ingók vételára fordíttatott, nem voltak valódiak, az a hitelező pedig, aki a végrehajtási törvényben előirt módon, tényleg fennálló követelését adósán behajtja, egyáltalán nem gazdagodik, mert csak azt kapja meg, ami őt jogosan megilleti. Kétségtelen ugyan, hogy senki sem tartozik tűrni, hogy a hitelező harmadik személylyel szemben fennálló követelését az ő vagyonából elégitse ki, azonban az. ilyes jogsérelmek elháritására kizárólag az igényper intézménye szolgál, s ha ezen uton az igénylő késedelmeskedése folytán orvoslást nem talál, csak a végrehajtást szenvedő ellen fordulhat, mert csak ezzel áll jogviszonyban s a jogtalan gazdagodás is csupán ennek a személyében forog fenn. A jelen esetben annál kevésbbé lehetne a" végrehajtatókat a felvett vételárrészletek visszatéritésére kötelezni, mert felperes csak a vételár kiutalása és felvétele után adta be igénykeresetét, s igy alperesek az árverésen befolyt összeg felvételekor tudomással sem birtak a felperes igényéről. Nem lehet tehát mondani, hogy a felperes még oly időben érvényesítette igényét, amikor a végrehajtatóknak módjukban állott az ingók elárverezését vagy az árverésen befolyt vételár felvételét és követeléseikre fordítását mellőzni. Az alperesek jóhiszeműségét az sem érintheti, hogy előzőleg egy igényper az Agrária részéről folyamatba tétetett ellenük Felperes szerint ugyanis a cséplőgép az A. tulajdona sohasem volt, s felperes tulajdonjogát nem is az A.-tói származtatja, ha azonban felperes nem az A. jogutódja, ugy az A. részéről alaptalanul indított igényper az alperesek jóhiszeműségét nem befolyásolhatta Debreczeni T.: A kir. törvényszék ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert az a körülmény, hogy alperes az igényper folyamatban létéről tudomással birt, az alperes rosszhiszeműségét nem állapítja meg, rosszhiszeműség hiányában pedig a felvett összeg visszafizetésére akkor sem kötelezhető, ha való volna felperesnek az az előadása, hogy végrehajtást szenvedettel kötött szerződésben a tulajdonjogot a vételár kifizetéséig fentartotta. C: A másodbiróság Ítéletét felhívott és felhozott indokaiból helybenhagyja. (C. 1909. decz. 1. 776/909. sz. IV. p. t.) A rosszhiszemű árverési vevőre vonatkozólag lásd a Gr. XVI. 213. lapján összeállított joggyakorlatot s az itt, valamint Gr; XVI. 325—329. lapján közölt eseteket. — A rosszhiszeműen szerzeit zálogjog már eredetileg érvénytelen s a későbbi szerzők ellen sem bir' joghatálylyal (Gr. VIII. 370. L; Gl. I. 615. 1.); ~~ szerzésével nyert rangsorozati elsőbbség joghatálylyal nem bir (u. o.). Ingó vagyonra, ha végrehajtásilag le is foglaltatott, har-