Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)
204 Dologjog az egyezség megkötése idejében megilletett jogosítványok az úrbéreseket netán megillető jogokra és a törvényhozás esetleges későbbi intézkedéseire való tekintet nélkül változatlanul fenn fognak maradni. Mindezekből kitetszőleg 1877-ben, amely időponttól folyólag követelik felperesek a bányavámnak megfelelő bányabért, Csolnok község volt úrbéreseit földbirtokosi minőségükből folyólag a földjeik alatt fekvő kőszéntelepekre nézve nem illette olyan jog, amelynek alapján felperesek a bányavámnak megfelelő bányabért követelhetnének, amiből folyólag a bányavámnak megfelelő bérhez joguk még abban az esetben sincsen, ha fenn is forognának a bányavám helyébe lépett bányabérnek egyéb törvényes feltételei; amelyeknek megvizsgálása azonban a Guria által elfoglalt elvi álláspont mellett feleslegessé vált. (1910. június 7. 137. sz.) Azonos: C. 2007/908. (Gr. XVI. 254. 1.). Lásd C. 8188/906. (Gr. XIV. 610. 1.) 342. Az 1896 :XXV. t.-cz. 2. S-a szerint nem válthatók meg a majorsági zsellérbirtok szolgálmányai, ha az ingatlan átengedése a visszavétel jogának fentartásával történt. Ez a rendelkezés csak a visszavétel feltétlen kikötése esetére szól. Oly kikötés, hogy az ingatlan visszavehető, ha a haszonélvező magát nem jól viseli, vagy a szolgálmányokat nem fizeti rendesen, nem zárja ki a megválthatóságot. C: A felebbezési bíróságnak . . . Ítéleti tényállása szerint felperesek, illetőleg jogelődeik az elsőrendű alperes jogelődével a per tárgyává tett ingatlanok haszonvétele és ennek ellenértéke tekintetében azonos feltételek mellett szerződtek; a 3. /. és 4.V. alatti Írásbeli szerződések a peres felek között sem alakilag, sem tartalmilag nem vitásak; és a kikötött évi bért ugy a felperesi jogelődök, mint felperesek, kik a per tárgyává tett ingatlanoknak jelenlegi birtokosai, az elsőrendű alp. jogelődének és később alperes földesúrnak megfizették. A szerződés tartalma szerint pedig az alperesi jogelőd a szerződés rendén megnevezett felperesi jogelődöknek az ingatlanokat évi 21 korona bér mellett beépítés és haszonvétel végett határozatlan időre engedte át azzal a czélzattal, hogy Nagyberki mezővárosnak még ki nem épült napkeleti részét mesteremberekkel betelepítse és kikötötte azt is, hogyha a haszonbérlő magát példátlanul viseli, vagy az árenda fizetésének rendesen eleget nem teszen, a földesúr az épített házat elbecsültetheti, vagyis más szavakkal az ingatlant a haszonbérlő birtokából elvonhatja. Az előadott tényállásra való tekintette], helyes a felebbezési bíróságnak az az Ítéleti álláspontja, hogy a per tárgyává tett ingatlanok az 1873. évi XXII. t.-cz. 1. §-a értelmében nem tekinthetők telepitvényi birtoknak és hogy az 1896. évi XXV. t.-cz. szerinti majorsági zsellérbirtok jogi természetével bírnak; ós ennek alapján az ingatlanokat terhelő szolgálmányok megválthatóságát jogszabálysértés nélkül kimondhatta, annál is inkább, mert az ingatlanok jogi természeté-