Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

Közös tuláj&oh. Hfizközösság 103 Közös tulajdon. Házközösséff. Közbirtokosság. Vagyonközösség megszüntetése iránii per. (Terv. 683—685. §.) 334. Nincsen oly jogszabály, amely megállapítaná, hogy az a tkvi tulajdonostárs, akinek ingatlan jutaléka elárverezve nem lett ugyan, de akinek ingatlan jutalékát szintén terhelte az a tehertétel, amelynek behajtása végett egyedül a másik tulajdonos­társ ingatlan jutaléka árvereztetett el, biztosítást nyújtani lenne köteles az árverést szenvedett tulajdonostársnak arra a kárra nézve, amelyet ez utóbbi szenvedett állítólag az által, hogy a közös teher egyedül az ő elárverezett ingatlan jutalékáért befolyt vételárból lett kielégítve. (C. 1909. jan. 11. 5915.) Tulajdonközösségnek árverésem eladás esetébeni megosztásánál a vételár felosztásánál a jelzálogos hitelezők követelése csak a kötele­zett adós tulajdonjutalókának megfelelő vételárhányadból nyerhet kielégítést. C. 810/901. (Gr. VIII. 270. 1.; Gl. I. 215. L) Nincs oly hazai törvény, vagy oly állandó birói gyakorlat, mely a tulajdonostársnaik ahhoz adna jogot, hogy külön megálla­podás hiányában, pusztán a tulajdonközösségből folyólag, attól a tulajdonostárstól, ki a 'közös dologból az őt illető részt birtokában tartja, ezen rész jövedelmére nézve akár mint birlalótól, akár mint megbizás nélküli ügyvivőtől számadást 'követelhessen. Győri T. G. II. 28/907. (Gr. XV. 331. 1,). V. ö. G. 48. sz. döntvényével (Gl. I. 178. 1.). 335. Anyagi jogszabályok értelmében rendszerint senki sem kötelezhető ugyan arra, hogy vagyonközösségben megmaradjon, tehát az örökké tartó közösségre vonatkozó szerződési kötelezett­ségnek nincs is joghatálya, mindazáltal a tulajdonostárs a közös­ség megszüntetését nem követelheti akkor, ha az nem időszerű vagy a többi tulajdonostárs kárára szolgálna. Fokozottabb mér­tékben nyer érvényesülést ez utóbbi jogszabály akkor, ha mint a közösség bizonyos gazdasági czél megvalósítása tekintetéből a tulajdonostársak közös akaratával létesített szerződéses megálla­podáson alapszik, hacsak a közösség megszüntetését kérő tulajdo nostársak nem bizonyítják, hogy a kitűzött ezél az időközben be­következett változások folytán többé el nem érhető, vagy hogy a közösség megszüntetését a tulajdonostársaknak birtokarány sze­rinti többsége kívánja, amely többség a közös dolog igazgatása és gazdasági kezelése tárgyában érvényesen határozni hivatva van. (C. 1909. decz. 1. 3476.) A peres felek közt ingatlanon (házon) fennálló tulajdon­közösségnek birói árverés utján leendő megosztására irányuló ke­resettel szemben alperest terheli a bizonyító kötelesség arra nézve, hogy az ingatlan természetben felosztható olyképen, hogy min­denik rész önálló jószágtestet alkosson. C. 6153/906. (Gr. XV 330. 1.). Lásd még Gr. XIV. 599—604. 1.; Gr. XIII. 316. 1.; Gr. XII. 310. 1. Döntvétiy XVII. IS

Next

/
Oldalképek
Tartalom