Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

A tulajdon 191 társaságra szállt, a jogátruházástól kezdve téh41 kisajátítónak a jogutód alperes tekintendő, aki mint ilyen az 188 I : XLI. t.-cz. IV. fejezete (44., 60. §.) értelmében akár egyezség, akár bírósági eljárás utján szereztettek meg a vasút czéljaira az ingatlanok, azok lejegyzése előtt a kisajátítást szenvedőt kártalanítani kótelt-s. A felperes kereseti jogához tehát szó pera férhet s minthogy az átruházó engedélyes jogán érvényesített jogok tekintetében az alperes az engedményessel egy tekintet alá esik; minthogy továbbá az alperes nem is állítja, hogy közte és a felperes k(köü közvetetten valamely uj megállapodás létesült volna, a 3. alatti ki ^ajáíitási szerződés valódi tartalmának megállapítása tárgyában hozott Üéletek az alperessel szemben is irányadók. (1910. május 17. 954; BA.) 330. Értékveszteség czimén nem állapíttatott meg* semmi sem kártalanítási összegül, mert a kisajátítás alá eső csekély terület elvétele rátán is egy 2608 ö-öl nagysáipiia>ik megmaradó terület nem lesz szabálytalanabb alakú s 26&-S [J |-öl területen teljes kényelemmel s mindenféle beszálló fuvaroa vendég igényeit is kielégítő módon lehet a szállodai és vendéglői ipart folytatni s még kiránduló helyül szolgáló tágas kertfeelyiséget is fenn lehet tartani. (C. 1910. aug. 22. 4117/910.) A valódi és teljes kártalanításnak mígfelel az az összeg, melylyel a kisajátítást szenvedő szerezhet olyan minőségű és értékű ingatlant, amilyen tőle kisajátít! atott. C. 120/906. (Gr. XIII. 300. 1.). 331. Az utezaszabályozásra átengedett területre a község tulajdonjogot a törvénynél fogva szerez és a kártalanitási eljárás megindítására a törvény által fel van jogosítva. Ebből pedig önként következik, hogy a tulajdonjognak kisajátítás utján való megszerzéséhez égyéb esetekre nézve a kisajátítási törvény 5. §-ában feltételként előirt miniszteri engedély előzetes megszerzése ugyané törvény 21. §-a esetében neBi saükséges s a kártalanitási eljárás e nélkül is megindítható. C: A becsatolt közigazgatási ügyiratok tanúsága szerint, G. Ö. és G. J.-né a szombathelyi 1903. sz. íjkvben felvett 138. hrsz. telken álló házuk helyén uj házat építeni szándékozván s miután ez a ház a hatóságilag megállapított építési vonalon részben kívül áll, telküknek a vázrajzon megjelölt 365 négyszögöl kiterjedésű részét utezaszabályozásra átengedni kénytelenek. Ilyen esetekre az 1881: XLI. t.-cz. 21. §-a akként rendelkezik, hogy az így átengedett terület kisajátítási jogezimen községi vagyonná válik és hogy a becsérték megállapítása s készpénzben megfizetése az e törvény IV. fejezetében foglalt szabályok szerint történik. Nyilvánvaló a törvénynek ebből a rendelkezéséből, hogy az utezaszabályozásra átengedett területre ilyen esetben a község