Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

A tulajdon 189 328. A közjó megóvása szempontjából hatályos és a tulajdonjog bekebelézésével egyidejűleg; telekkönyvileg feljegyezhető a tulajdonjog oly korlátozása, hogy a tulajdont szerző városi közönség az ingatlant soha el nem adhatja, meg nem terhelheti és hogy annak nyilvánkerti jellege örökre fentartandó. (C. 1910. nov. 10. 3415/910. sz. — A C, VI. tanácsának elvi jelentőségű határozata. A 74.-sz. döntvény: (Gr. I. 99. 1.) A tulajdoni jogok korlátozását tartalmazó szerződések szorosan magyarázandók. C. 2505/909. sz. (Gr. XVI. 211. 1.) Lásd még Gr. VIII. 92—93. 1.; és Gl. I. 246—258. 1. közölt határozatokat. Kisajátítás. (1881: XLI. t.-cz.) 329. Ámbár a felperes telkei az alperes vasút ezéljára nem forma szerinti kisajátítási eljárás utján szereztettek meg, hanem a telkeket a felperes forma szerinti kisajátítási eljárás nélkül engedte át a vasút ezéljára, ez az átengedés azonban — mint ez a sz« rződés szövegéből is kitűnik — az engedélyest illető kisajátítási jogry való tekintettel történt, annál a hatósági és birói eljárás csupán a feleknek minden irányban való egyetértése folytán mellőztetett s így az átengedésnek ez a módja joghatály és a kisajátító és a telektulajdonos közti jogviszony tekintetében egyenlő azzal, mintha a telkek forma szerinti kisajátítási eljárás utján szereztettek volna meg. Bpesti tsz.: A losonczvidéki helyi érdekű vasút ezéljára szükséges ingatlanok kisajátítása iránti jog a vasút engedélyesét illette s. igy a kisajátított területek kártalanitási ára megfizetésének kötelezettsége is a vasút engedélyesét, illetőleg ennek jogutódát, az alp.-t terheli. A kisajátító vasúttársaságnak a kártalanitási ár megfizetéseiránti kötelezettségén mit sem változtat az, hogy a kisajátítói az épitési vállalkozóval akként állapodott meg, hogy a kikötött átalányár ellenében a vállalkozó nemcsak az épitési teendőket elvégezni,, hanem a vasút ezéljára szükséges területeket is megszerezni köteles,, mert ez a megállapodás csupán a vasúttársaság és a vállalkozó közötti jogviszonyt szabályozza, de annak semmi kihatása nincs a kisajátítási jogot gyakorló vasúttársaság és a kisajátítást szenvedett telektulajdonosok között. A kisajátitási kártalanítás tekintetében-, fennálló törvényileg szabályozott jogviszonyra a kisajátító és a vállalkozó közt létrejött szerződés a kisajátítónak csupán arra ad jogot,, hogy a vasút ezéljára megszerzett területéknek a vállalkozó vonakodása folytán a kisajátitó által kifizetett vételárát a vállalkozótól követelhesse, de a kisajátitó a 'kártalanitási árat tőle követelő kisajátítást szenvedettel szemben sikerrel nem hivatkozhatik arra, hogy a, közte és az épitési vállalkozó közt létrejött megállapodás érteiméiben, a kártalanitási árat a vállalkozó köteles fizetni. Az előadottakból következik, hogy a kisajátitási jog gyakorlása