Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

Az öröklési perek 185 kapott érték gyanánt juttatták; mert összes gyermekeiket egyenlő arányban részesítették ingatlan vagyonuknak nagyobb részében, melyet saját megélhetésükre szükségesnek nem tartottak s nemcsak azt nem jelentették ki, hogy az átadott vagyont örökrészeikbe beszámítani nem kívánják, hanem az átruházást adás-vételi ügylet formájába foglalták és sem a szülők ki nem fejezték, sem a peres felek nem állították, hogy az átruházás különös szeretet, vagy jutalmazás okából történt. Amennyiben pedig mind az öt átruházási okiratot ugy az apa, mint az anya aláírták, nyilvánvaló, hogy ezek mindketten az átruházást tulajdoni jutalékaik arányában eszközölték s az átruházási okiratok tartalmával szemben nem fogadható el valónak felperesek azon állítása, hogy az apa egész illetőségét, az anyja pedig saját illetőségéből csak az ezen felüli részt ruházták át gyermekeikre. Meg is czáfolja azt maga a vágsellyei 887. sz. telekkvi betét tartalma, mely szerint az átruházás után a szülők részére fenmaradt ingatlanok az 1909. évi május hó 6-án felvett, az iratok közt levő jegyzőkönyv alapján B. 7. sorszám a. előbbi tulajdoni arányaiknak megfelelően 75/u0 részben az anya, 35A io részben pedig a már elhalt apa utáni öröklés czimén felperesek és az elsőrendű alperes tulajdonául vezettettek be s ezek szrint a másodbiróság ítéletében ennek megfelelően levezetett számítás minden részében helyes; ugyanazért a másodbiróság ítéletét az itt felhozott, valamint saját és az elsőbiróság ítéletéből elfogadott indokok alapán helvben kellett hagyni. (C. 1910. jun. 28. 2095/1910. sz.) V. ö.: Gr. XVI. 196. lapján összeállított joggyakorlatot. Az öröklési perek. 325, Ha az örökhagyó hitelezője az örökség birtokbavétele, vagy hirói átadása előtt kivánja követelését a törvény utján érvényesíteni, valamennyi öröklésre hivatott személyt, sőt rendszerint az ismeretlen örökösöket is perbeidéztetni tartozik, mert az örökhagyót a hagyatékra nézve a hagyatéki vagyonnak birtokbavétele, vagy hirói átadás előtt csak az összes örökösök képviselhetik. (Curia 42. sz. polgári teljesülési döntvénye.) Ilyen esetben bizonytalan lévén, hogy az öröklésre hivatottak és illetve öröklési igényt támasztók közül ki fog biróilag örökös gyanánt elismertetni és a hagyatéki vagyon jogszerű birtokába jutni: a marasztalás közvetlen fizetésre nem, hanem csak a hagyatéki vagyonra vezetendő végrehajtás tűrésére való kötelezésre irányulhat, a minthogy a felperes az alperesek ellen — akik részére a hagyaték át nem adatott, sőt a megszerzett hagyatéki iratok tanúsága szerint az oldalági örökösök igénye folytán peressé vált — tényleg ilyen tűrésre irányuló kereseti kérelmet terjesztett elő.