Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

A beszámítás 183 leszármazők irányában is csak az utóbbiak és a szülők kötelesrésze által van korlátozva, következően az ennek sérelme nélkül kötött s foganatba is ment élők közötti ajándékozási ügyletet az örökhagyó a törvényben meghatározott eseteken kivül, egyoldalii an meg nem változtathatja, sőt annak tárgyáról végrendelet utján sem intézkedhetik; abban a rendelkezésben pedig, hogy a megajándékozott leszármazó örökrészébe az ajándékozott ingatlan csak a teljes értéknél kisebb értékben számittassék be, benne foglaltatik annak a kijelentése, hogy az azt meghaladó értéktöbblet örökrészébe be ne tudassék; továbbá, mert az előre kiadott érték annak a tulajdonává válik, akinek az kiadatott, annak a jövedelme tehát mást nem illethet s magából abból a jogelvből, hogy az előre kiadott érték csak beszámitás tárgya lehet, következik, hogy az a leszármazó örökös, akinek az előre kiadott érték beszámittatik, a meglevő hagyatékból és annak az örökhagyó halálától folyó jövedelmeiből kevesebbet kap, de a tulajdonául előre kiadott érték jövedelmét megtéríteni nem tartozik; végül, mert a feleknek jogukban áll a szakértőkhöz kérdések tételét indítványozni s ekkép a szemle által bizonyitandó tényeket minden irányban felderíteni, ebből pedig következik, hogy nem teszi a szakértők véleményét aggályossá még az, hogy a felek által szolgáltatott adatokat figyelembe vették, ha egyszersmind azok valóságáról maguknak meggyőződést is szereztek; márpedig a felperesek nem mutatták ki, hogy a szakértőknek elsőrendű alperes által állítólag szolgáltatott adatok a valóságnak meg nem felelnek; a B. G. szakértő vélemény ében * felhozott számos adat közül némelyeknél előforduló kisebb eltérés pedig a vélemény elfogadhatóságát azért nem zárja ki, mert eme kisebb eltérések a számos adatból levont végkövetkeztetést lényegében nem érintik. (C. 1910. márcz. 2. 5195. sz.) A szülő által kielégített gyermek a hagyatéki kapcsolatból kiesvén, sem a szülő által neki kielégítésül adott érték, sem a kielégített gyermek a kötelesrész mennyiségének kiszámításánál figyelembe nem jöhet. C. 5194/908. sz. I. p. t. (Gr. XVI. 198. 1.) 324. A kötelesrész kiszámításának alapjául vett vagyonértékhez, a kisebb alkalmi ajándékok kivételével, minden ajándékozott vagyon hozzászámítandó; a leszármazó örökös örökrészébe azonban csak azok a visszíeher nélkül adott vagyonértékek nem számitandók be, melyeknek betudását az örökhagyó kifejezetten vagy a körülményekből kétségtelenül megállapíthatóan kizárta. Pozsonyi T.: A felperesek végiratukban beismerték, hogy az 1886. évi január hó 28-án kelt adás-vételi szerződésekkel szüleik által rájuk átruházott ingatlanokat szüleiktől visszteher nélkül ajándékozás utján kapták.