Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

12 A Curia biráskodása képviselőválasztási ügyekben tételek alatt (A kérvény a többi érvénytelenségi okra vonatkozólag visszavonatott) felsorolt tények, ugy, ahogy azok a kérvényben előterjesztették, annak elbirálásánál figyelembe vehető érvénytelenségi okot nem képeznek és igy bizonyitás tárgyává sem tehetők. A kérvényezők ugyanis a szóban forgó érvénytelenségi okokra nézve az illető választók személyét, kiknek a vitatott Ígéretek tétettek, kérvényükben mindenütt csak általánosságban akként jelölik meg, „az illető község választóinak". A választók összességére való puszta utalásból álló eme határozatlan tényállítással azonban azok a választók, kikkel' szemben az igéret tétetett, megfelelően megjelölve nincsenek, és ez nem pótolható a kérvény egyes tételeinél névszerint megnevezett és az egyes pontokra vonatkozóan csatolt jegyzékeiben megnevezett egyének felhívása által sem, mert az ezeken a helyeken megnevezett egyének is a kérvényezők által csak mint tanuk vannak felhiva, és nem olyan választókul kifejezetten megjelölve, akikkel szemben a vitatott Ígéretek tétettek. Az 1899. évi XVI. t.-cz. 3. §-ának 2. pontja szerint érvénytelenségi okot az képez, ha a képviselő a választónak azon czélból, hogy ő reá szavazzon, pénzt, pénzértéket vagy más előnyt ad, avagy ígér, amiből nyilvánvaló, hogy az igéret annyira elválaszthatlan kapcsolatban van a választó személyével, vagy az illető választó személyének megnevezése nélkül meg nem állapitható, hogy a vitatott ígéret, melyik választóra helyez előnyt kilátásba, a most felhívott törvényhely rendelkezésébe ütköző érvénytelenségi ok pedig csak abban az esetben volna megállapítható, ha megfelelően meg volnának jelölve azok az egyes választók, akik a vitatott Ígérettel vagyoni előnyben részesültek. A kérvényezők által felhozott és fentebb ismertetett határozatlan tényállítás mellett pedig csak az ebben az eljárásban helyt nem fogható nyomozás utján volna megállapítható minden egyes választónak személye, akivel szemben a vitatott igéret tétetett, valamint nyomozás utján volna csak megállapítható az is, hogy névszerint kik azok a választók, akikre nézve a vitatott igéret vagyoni előnyt képezhet. Ilyen körülmények között az egyes felhozott tények ugy, ahogy azok a kérvényben előterjesztettek, bizonyitás tárgyává nem tehetők. (G. 1910. deczember 17. 1125/910. cur. bir. sz.) V. ö. C. 451/902. cur. bir. sz. (Gr. V. 79. 1.) 5. Ha a kérvényezők kérvényükben az 1839: XV. t.-czikknek azon rendelkezését, amelyre kérvényüket alapítják, meg nem jelölik, az erre vonatkozólag előadott tények figyelembe nem vehetők. Nem elég a törvény oly szakaszára való hivatkozás, amelyben egy oly törvényszakaszra van utalás, amely szintén felhívandó lett volna, azonban külön, kifejezetten fel nem hivatott.