Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

A beszámítás 181 eltekintenek, helyesebben ezen eljárásuk által a végrendeletnek velük szemben kedvezménynyel járó rendelkezését a gondnokolt javára szóló s ezért mindenkép jog-hatályos egyezséggel hatályon kivül helyezték. Ezek szerint tehát a létrejött és foganatosított osztály joghatálya a takarékpénztári betétek előző felosztására is kiterjedőnek jelentkezvén, illetve az utóbbi osztályból az előző osztály joghatályossága is kényszerüleg következvén, felperesnek többé jogában nem áll az elmebeteg testvére részére egyezségileg átengedett vagyonból a végrendeletnek önmaga által hatályon kivül helyezett intézkedése alapján igényelhető volt részt követelhetni. Felperesnek tévedést, megtévesztést és a magyar törvények nem ismerését hangsúlyozó érvelése alaptalan; mert az, hogy a betéttel a betéti könyvet magánál tartó betevő maga rendelkezik feltétlenül akkor, midőn — amint ezt a felperes állit ja — a betéti könyvet, illetve az arra elhelyezett értéket másra át nem ruházta, nemcsak Magyarországban, de bárhol másutt is annyira természetszerű, hogy ennek tudata bárminő értelmi tehetséggel biró egyénnél, annál inkább a magasabb értelmiséggel biró felperesnél kérdés tárgyát nem képezheti, e körülmények felperessel szemben bárminő tévedést kizárnak. Pozsonyi T.: Az elsőbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyja. 6'.: A másodbiróság Ítéletét felhivott indokaiból helybenhagyja. (C. 1910. jan. .18. 4577/909. sz. I. p. t.) A beszámítás. (Terv. 2039. §.; 1840: VIII. t.-cz. 2. §.) 322. Osztályra bocsátásnak (collatio) az 1840: VIII. t.-cz. 2. §-a szerint csupán törvényi öröklés esetében van helye. Amidőn azonban az örökhagyó az öröklést végrendelettel szabályozta s az öröklés végrendelet alapján állott be, az osztályra bocsátás ki van zárva, s az osztályra bocsátás tárgyául megjelölt érték csakis a kötelesrész szempontjából vehető számításba, mint a kötelesrész megállapításának egyik tényezője. Szolnoki Tsz.: Annak a felperesi kérelemnek, hogy elsőrendű alperes T. F. előre kapott érték osztályra, bocsátása cimén részére 8000 K s járulékai megfizetésére köteleztessék, törvényes alapja nincs, ugyanis örökhagyó azon ingatlanokat, melyeket felperes osztály alá bocsáttatni ikiván, érvényes szerződéssel 1901. október 16-án elsőrendű alperesre, T. F.-re ruházta át, s igy ezen ingatlanok örökhagyó halálajkor az ő tulajdonát nem képezvén, ezekből örökrészt, azoknak osztályra bocsátását, avagy ezen a címen bármely összeget is felperes nem követelhet, s mint törvényes örökösnek joga csupán arra terjed ki, hogy amennyiben a vagyonát-