Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

Az orokös jogi helyzete a hagyatéki hitelezővel szemben 175 Pozsonyi tszk.: Felperes keresetét arra alapítja, hogy K. T. ttlint K. G. s. t. törvényes képviselője K. A. elleni 8000 K követelése behajtására kielégítési végrehajtást vezetvén, lefoglaltatott a végrehajtást szenvedettnek alperesek mint néhai K. E. örökösei ellen fennálló azon követelése, mely a végrehajtást szenvedettnek, mint néhai K. R. fiát s igy törvényes örökösét kötelesrészének ellenértéke ezimén az alperesekkel szemben azért illeti meg, mivel néhai K. K. egész vagyonát ezek kapták meg, s hogy a követelés érvényesítésére a zs—i járásbíróság által felperes ügygondnokul rendeltetett ki, stb. A keresetet kereseti jog hiányából elutasítani kellett. Mert a esődtörvény 4. §-a kivételével, mely azonban mint a csődhitelezők egyetemes érdekében tett specziális törvényes intézkedés csőd esetén kívül alkalmazást nem nyerhet, nincs olyan jogszabály, mely az örökös hitelezőjét feljogosítaná arra, hogy az adós örökös részére esetleg megnyílt, az által azonban nem érvényesített valamely örökösödési igénynek s igy a kötelesrész iránti igénynek is az adós örökös helyett való érvényesithetését foganatba vehetné; mert minthogy nem vitás, hogy a végrehajtást szenvedő K. A. néhai apja után semmiféle öröklési avagy kötelesrész iránti igényt nein érvényesi tett. mert ennélfogva a végrehajtásnak az adóst törvényes örökösi minőségben megillető kötelesrész iránti igényre történt foganatosítása s az ennek alapján tett azon intézkedés, hogy a felperes ezen lefoglalt igény érvényesítésére ügygondnokul kirendeltetett, még nem ad jogot a hitelező érdekében s illetve helyettesítésében eljáró felperesnek arra, hogy ezen lefoglalt igényt a hitelező követelése kielégítésére per utján érvényesíthesse. Pozsonyi T.: Az elsőbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. C.: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az adósát esetleg megillető kötelesrészre, illetve ennek kiegészítésére vonatkozó jogosultságot az adós hitelezője, s ennek jogán bárki más csak akkor jogosult érvényesíteni, ha adósa ebbe beleegyezett vagy akár nyilatkozatával, akár más módon kifejezést adott annak, hogy kötelesrészre vonatkozó igényét érvényesíteni kívánja, valamint akkor is, ha az adós jogelődének a kötelesrészt sértő rendelkezése, illetve az adósnak a kötelesrészre vonatkozó jogosultsággal kapcsolatos magatartása a hitelező megkárosítását czélzó s a kötelesrészért felelősséggel tartozó kedvezményeseket is terhelő rosszhiszeműségen alapul. (C. 1910. ápr. 12. 524/910. sz. I. p. t.) Az örökös jogi helyzete a hagyatéki hitelezővel szemben. (Terv. 2007—2017. §.) 315. Hazai jogunknak egyik alapvető tétele az, hogy az örökös csakis az általa öröklött vagyon éri éke erejéig felelős az