Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

168 A végrendeletek megtámadása 304. A végrendeleti általános örökössel szemben a törvényes örökös a végrendeletben fel nem sorolt vagyont a törvényes örökösödés jogczimén nem igényelheti. Szegedi T.: Az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja és felperesek kereseti jogát megállapítja. Indokok: Örökhagyó a 2. •/. alatti végrendeletének 2. pontjában részletesen felsorolja meglevő vagyonát, a 3. pontban az iránt rendelkezik, hogy a 2. pontban egyik vagyontárgyul megjelölt 80 K követeléséből melyik testvére mennyit kapjon, a 4. pontban pedig kijelenti, hogy többi vagyonát az általános örökösül megnevezett másodrendű alperes örökölje. Minthogy ekként örökhagyó végrendeletében részletesen előadta, hogy miféle vagyonnal rendelkezik s a 3. pontban a felsorolt vagyonnak csak egy részére nézve intézkedett, a többiről pedig a 4. pontban rendelkezett, ebből megállapítható a végrendelkezőnek az az akarata, hogy másodrendű alperest csak arra a többi vagyonára nézve kívánta általános örökösévé tenni, melyet a 2. pontban felsorolt, de amelyről a végrendelet 3. pontjában nem rendelkezett, nem pedig arra a vagyonára nézve is, melyet végrendeletében fel nem emlit, mert ha ez lett volna az akarata, ugy ennek megfelelő módon kifejezést is adott volna, ebből folyóan a 4. pont rendelkezése még kevésbbé vonatkozhatik olyan vagyonra, amelynek létezéséről az örökhagyó akár tévedésből, akár feledékenységből nem tudott; már pedig, ha igaz a kereseti állítás, hogy örökhagyónak tetemes készpénze is maradt, abból, hogy végrendeletében meglevő vagyonát részletesen felsorolta s ezek közt a kereseti vagy ennél kevesebb készpénzről említést nem tett, következtethető, hogy nem volt tudomása arról, hogy a szóban levő készpénzvagyona is van, ha pedig a 4. pontban emiitett többi vagyona alatt a kereseti készpénz nem érthető és így arról örökhagyó nem végrendelkezhetett, nyilvánvaló, hogy arra nézve a végrendelet mellett is a törvényes örökösöket illeti meg az öröklési jog; ennek az érvényesitihetése végett pedig a felperesek, mint örökhagyó testvérei keresettel fellépni jogosultak, következőleg nem utasíthatók el azon az alapon, hogy a vitatott készpénzvagyonban is kizárólag a másodrendű alperest, mint végrendeleti örököst illeti meg az öröklési jog; ennélfogva, minthogy az elsöbiróság törvényes öröklési, illetve erre vonatkozó kereseti jog hiányából utasította el a felpereseket s így érdemben nem határozott, ítéletét a rendelkező rész szerint megváltoztatni kellett. C: A másodbiróság ítéletét megváltoztatja és az elsöbiróság ítéletét hagyja helyben; mert ,abból, hogy örökhagyó végrendeletének 4. pontjában a másodrendű alperes személyében általános örököst nevezett, az örökhagyó azon akaratára kell következtetni, hogy egyfelől minden vagyonáról kivánt rendelkezni, másfelől, hogy mindazt, amit az általános örököstől kifejezetten, mint másnak részére tett hagyományt el nem vont, általános örökösének, a másodrendű alperesnek kívánta hagyni; amivel szemben az, hogy vagyo-