Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

134 Öröklés az egyházi személyele után telm'ében a tiszta hagyatékban az egyház, a ro'konok és a szegények egyenlő harmadrészekben örökösödnek; — a szegényeket illető egyharmadrészt azon esetben, ha az 1000 K-t meg nem halad s a rokonok szegények, kérelemre azoknak kell kiadni, ha pedig a szegényekre eső egyharmadrész az 1000 K-t felülhaladja, az egyházmegyei hatóság által készitett és kormányhatósági megerősítést nyert felosztási tervezet állapit ja meg, hogy a szegények harmadából milyen jótékony alapok s milyen arányban részesülnek, — a felosztási tervezet megalkotásánál azonban az örökhagyó szegény rokonai, ha kérik, tekintetbe veendők ezen utóbbi esetben is. Ebből nyilvánvaló, hogy a végrendelet nélkül elhalt alsóbbrendű r. kath. papok hagyatékában a szegény rokonoknak a szegényeket illető egyharmadrészhez s illetve ennek egyrészéhez törvényes öröklési joga van, tehát megilleti őket a kereseti jog is a tekintetben, hogy a végrendeletet, amennyiben az anyagi okokból vagy alaki hiányok miatt nem joghatályos, megtámadhassák. A szegény rokonok ebbeli jogán nem változtat az, hogy az 1904. július 19-én kelt T. 107/15. sz. igazság- és vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet 4., 5. és 9. §-ai szerint a szegényeket illető egyharmadrész képviseletében a halálesetről s a leltározás megkezdéséről a közalapítványi kir. ügyigazgatóság értesitendő és ugyanő a hagyatéki tárgyalásra is megidézendő, amiből következik, hogy a szegényeket illető egyharmadrész érvényesítése végett per esetében is eljárhat, nem változtat pedig azért, mert a közalapítványi kir. ügyigazgatóság eme képviseleti joga a szegény rokonokat illetően csak kisegítő és nem kizárólagos és igy azon esetben, ha ő a végrendelet érvényességét meg nem támadta, vagy késedelmesen teszi ezt, a szegény rokonok nem zárhatók el attól, hogy jogaikat önállóan érvényesítsék, azon esetben pedig, ha a közalapítványi kir. ügyigazgatóság már pert inditott, nem zárhatók el attól sem, hogy jogaik megvédelmezése végett a perbe beavatkozzanak. Ennélfogva s tekintettel arra, hogy a felpereseknek néhai P. P.-val való rokonsági összeköttetése ki van mutatva, az elsőbiróság Ítéletének azt a részét,'melylyel felperesek kereseti joga megállapittatott, ezen okokból, azt a részét pedig, mely szerint alperes a hagyatékból a szegények egyharmada fejében megitélt 177.212 K után járó 5% kamat letétbe helyezésére nemcsak 1908. aug. 28-tól, vagyis a közalapítványi kir. ügyigazgatóság keresetének beadása napjától, hanem 1907. decz. 7-től, vagyis a felperesek keresetének beadásától kezdve köteleztetett, azért kellett helybenhagyni, mert a szegényharmad érdekében a kereseti jog ezeket a felpereseket is megilletvén, az ő keresetük beadásának napjától alperes a jóhiszeműségre sikerrel nem hivatkozhatik. C: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert alperesnek a kereset indítását megelőző időbeni jóhiszeműségéhez kétség nem férhet. (C. 1910. május 24. 2019/910, sz, I. p. t.)