Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

120 Öröklési jog tétében semmi jog sem illeti, annál kevésbé, mert őket csak az anyjuk jogán illethette volna meg az öröklési jog, ő pedig ezt a jogát még életében átruházta a felperesekre, kik ez alapon jogosan igénylik a szóban levő örökségi jutaléknak részükre leendő átadását. C: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja indokolása alapján és azért, mert hazai törvényeinkben nincs tiltó rendszabály arra nézve, hogy az öröklésre hivatottak reménybeli örökrészükről még a szülő életében egymás részére ingyen vagy ellenérték mellett lemondhassanak s a családi kapcsolatnál fogva a felperes által kötött ügylet egységesen birálandó meg. (1910. június 8. 1344/910. sz. a. I. p. t.) 250. Az örökhagyó feleség életében joghatályosan lemondhatott a részére a szülők által kötelezett hozománynak ama részéről, amelyet a szülők még át nem adtak és e lemondás ellenére a férj nem jogosult igényelni azt, hogy elhalt nejének hagyatékához számittassék a hozománynak az a része, mely még át nem adatott és amelyről, mint át nem adottról, az örökhagyó lemondott. C: A hozomány a házassággal járó és a férjet terhelő kiadások könnyebbitésére szolgálván s igy annak haszonélvezete a férjet illetvén, kétségtelen, hogy a feleség részére kikötött hozomány7 fe^ lett a férjet megillető haszonélvezet sérelmével, illetve a hozomány rendeltetésének meghiusitásával nem rendelkezhetik. A jelen esetben azonban nem a hozomány haszonélvezetének sérelméről, sem ilyen sérelem esetleges kiegyenlitéséről, hanem arról van szó, vájjon az örökhagyó feleség életében lemondhatott-e joghatályosan az E) alatt csatolt szerződésben a részére a szülők, a felperesek által kötelezett hozománynak ama részéről, amelyet a felperesek még át nem adtak1? s hogy az e részben bekövetkezett és f) alatt csatolt okirattal igazolt lemondás ellenére a férj jogosult-e igényelni azt, hogy elhalt nejének hagyatékához számittassék a hozománynak az a része, mely még át nem adatott és amelyről, mint át nem adottról, az örökhagyó lemondott1? E részben a kir. Curiának a jogi álláspontja az. hogy a hozomány tulajdonjoga az örökhagyót illetvén, az ebből eredő rendelkezési jogánál fogva örökhagyó az emiitett hozományról a felperesek javára annál is inkább joghatályosan lemondhatott, mert a kötelesrész szempontjából leszármazók nem lévén, csakis a felperesek vannak érdekelve s igy kötelesrész sérelméről szó sem lehet. Ezekhez képest az öröhagyó hozományának szóban forgó része az örökhagyó hagyatékához nem tartozván, abban a II. r. alperes nem is örökölhet, miért is alperesek az általuk átvett 1708 K hozománynak csak azt az 1/4 részét tarthatják vissza, amely a törvényes öröklés czimén (osztrák polg. tvk. 758. §.) II. r. alperesre hárult, a további 3/4 részt, vagyis 1281 K-t pedig az örökhagyó szüleinek kiadni kötelesek. (1910. márcz. 21. 143. sz.)