Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

118 Öröklési jog házból kijönni látta, kiabálva, hogy fia, az alperes őt meg akarja ölni és megverte, majd ezután alperes is kijött és kezében fejsze volt; tanú a nagyobb baj megakadályozása végett be akart menni a házba, de alperes azzal fenyegette, hogyha beteszi a lábát, levágja tanú nyakát; alperes az összes bútorokat összevagdalta és kidobálta az udvarra, majd az utczára s azzal fenyegetőzött, hogy előbb mindent kidobál a házból s azután a házat felgyújtja; előadja még tanú, hogy alperes előzően más alkalommal is rendezett veszekedést, amidőn ittasan jött haza. A tanú vallomása alapján megállapítható, hogy alperes az atyja, felperes ellen a kérdéses alkalommal olyan sérelmet követett el, mely a durva hálátlanság fogalmát kimeriti s amely felperest feljogosítja, hogy az ajándékozási szerződés hatálytalanítását kérhesse. (1910 április 20. 913. sz.) V. ö.: Gr. XVI. 145. 1.; Gr. VII. 316—321. 1.; Gl. III. 28—41. 1.) Lemondás. (Terv. 1797—1803. §.) 248. Nem tilos az az előzetes megállapodás, melyet az érdekeltek reménybeli örökségük felett még az örökhagyó életében létesítenek és melylyel az öröklésre hivatottak jövendőbeli örökségüket, vagy ennek egy részét az örökhagyó életében másra átruházzák. Ily megegyezések érvényéhez a törvény semmi különös alakszerűséget nem követel. Kaposvári Tsz.: Örökhagyó még életében a B) alatti osztályos egyezséget létesítette gyermekei és veje Zs. I. elsőrendű alperes között, mely szerint V. E. és férje Zs. I. elvállalták nóh. V. I. és nejének holtig tarló gondozását, ápolását, az ingatlanok mivelését és 300 frt. teher kifizetését, melyre való tekintettel az egyezségben akkép egyeztek meg, hogy V. I. halála után ennek a p—i 74. sz. telekkönyvi összes birtoka, a 89. számú telekkönyvi ingatlan felében felpereseké, felében alpereseké, stb. A hagyatéki tárgyaláskor egyezség nem jött létre, mert alperesek a B) alatti értelmében kívántak örökösödni^ felperesek ellenben annak félretételével a törvényes örökösödés sza&ályai szerint az öszszes hagyatéki vagyon egyharmad—egyharmadát követelték. Felperesek utasíttatván perre, a jelen perben a B) alatti érvénytelenségét vitatták s kérték a hagyatéki vagyonhoz fejenkénti egyh.'irruad részbeni örökjoguk megállapítását, stb. Tekintve pedig, hogy a B) alatti egyezség tartalmánál fogva sem végrendelet, sem halálesetre szóló ajándékozás jellegével nem hír, hanem az olyan jogügylet, amelyben az érdekeltek a még azután megnyitandó örökjogukra való tekintettel a reménybeli örökségük felett az osztályra nézve egymás közt eleve megállapodtak; tekintve, hogy az ily előzetes megállapodást semmiféle jogszabály nem