Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

100 Házassági törvény A 11. T. a házasság felbontása iránt lefolytatott perben vétkesnek nyilvánított és ezen az alapon a vétlen nő tartására kötelezett férjnek nem kivánta megadni azt a jogot, hogy a nő vagyoni viszonyainak, később esetleg bekövetkező megjavultával a kiszabott tartás leszállítását vagy megszüntetését követelhesse. C. 7552/900. (Gr. VII. 93. 1.) Ideiglenes nőtartás kérdése, midőn a nőnek önálló jövedelme van. G. G. 223/908. és G. 46/909. sz.; (Gr. XVI. 121. 1.); G. I. G. 236/97.; (Gr. VII. 131. 1.) V. ö. még Gl. II. 1. 176—179. lapján és Gr. XII. 226. lapján közölt jogesetekkel. A nem vétkes nő végleges nőtartási igényét a házassági bontóperen kivül csak abban az esetben érvényesítheti, ha azt már a házassági bontóperiben előterjesztette. G. 6180/907.; (Gr. XV. 299. 1.) — Hasonló C. 5648/904. (Gr. XII. 225. 1.) 222. Ha mindkét házastárs hibás abban, hogy a férj vagyonilag tönkrement, a nő nem veszti el azt a jogát, hogy az őt jogos ok nélkül elhagyott férjétől tartást követelhessen. A férj ezt a tartást egyéb vagyon hiányában keresményéből is megfizetni tartozik, még pedig arra az időre is, mely alatt keresménye nincs és igy az a körülmény, hogy felperes férje, mint vagyontalan és fegyházbüntetés előtt álló egyén, felperes eltartásáról akkor sem gondoskodhatott volna, ha meg nem szökik, nem zárta volna el felperest attól, hogy e tartást férjétől utólag követelje akkor, ha ez keresményhez jut. (C. 1910. okt. 14. 9162/910. sz.) 223. A szülőknek az a megállapodása, hogy a kiskorú fiúgyermek egyelőre anyjánál marad, az apa pedig fentartja magának, hogy atyai jogait esetleg később másként érvényesíthesse, a nevezett kiskorú gyermek elhelyezése felett végleges olyan megegyezésnek nem tekinthető, amely kérdésben a jövőre nézve a vitát kizárná, s annálfogva a feleknek az a hiányos megállapodása bírói határozat alapjául nem szolgálhat. (C. 1910. okt. 12. 4440. sz.) V. ö.: A m. kir. belügyminiszternek 31.052/909. sz. rendeletével. (Gr. XVI. 112. 1.) 115. §. 224. A külföldi bíróságnak ágy- és asztaltól elválasztó Ítéletét a H. T. 115. §-a alapján nem lehet felbontó ítéletté átváltoztatni, hanem ily ítélet esetében a magyar bíróság felbontja a házasságot, ha az elválasztás oly tény miatt történt, melynek alapján a házasság a magyar törvény szerint felbontható. Az a körülmény, hogy felperes — helytelenül — az átváltoztatást kérte, nem akadálya annak, hogy az ítélet a helyes értelemben meghozassék.