Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

Zárlat 627 képviselet helyett mindegyik fél külön képviselete van feltüntetve. A zárlat megszüntetése iránti kérvényben alperes előadta, hogy az ö egyéni czége az ő volt ügyvédjének tévedése folytán jegyeztetett be, de nem „Budai Otthon" kávéház czimmel, hanem csupán alperes egyéni nevével, továbbá, hogy a közös képviseletnek a czégjegyzékbe való bejegyzése most már felperes hibájából hiúsult meg. Alperesnek az a korábbi beismerése, hogy egyéni czégét „Budai Otthon" kávéház czimén bejegyeztette, homályos volt abban a tekintetben, hogy ő a „Budai Otthon" kávéház jelzést czégtoldatként vagy egyébként használja-e, de mindenesetre annyit jelentett, hogy alperes az egyéni czégét a „Budai Otthon" kávéházra való vonatkozásban jegyeztette be. Az a körülmény és az, . . . hogy a közös czégnél közös képviselet helyett a felek külön képviselete volt bejegyezve, azért mutatta veszélyeztetettnek felperesnek a „Budai Otthon" kávéházra vonatkozó jogait, mert a kávéház a felek közös cégének volt tulajdona és az emhtett körülményekből arra lehetett következtetni, hogy alperes harmadik személyekkel szemben a felek közös tulajdonában levő kávéház egyedüli tulajdonosaként akar szerepelni. De nem ad okot ily következtetésre az, hogy alperes a saját neve alatt „Budai Otthon" kávéházra való vonatkozás nélkül jegyeztetett be egyéni czégét . . . E szerint elesik az az egyik ténybeli alap, amelyből e zárlat elrendelésekor a veszély fenforgására lehetett következtetni. De nem lehet most már a veszély fenforgására abból sem következtetni, hogy a czégjegyzékben a felek külön képviselete van kitüntetve, mert mint az elsőoiróság helyesen kifejtette, alperes közös képviselet kitüntetése végett 64,446/1909. szám alatt kérvényt adott be és ez eddig azért nem járt sikerrel, mert felperes a kitűzött tárgyaláson nem jelent meg . . . (így tehát) meg kellett állapitani, hogy nem alperesen mult, hogy a közös képviselet bejegyzése elmaradt. Ezek szerint elesnek azok a körülmények, amelyekből a zárlat elrendelésekor az elsöbiróság a veszély fenforgására vont következtetést. Helyesen tette az elsöbiróság a zárlat megszüntetése kérdésében vizsgálat tárgyává azokat az okokat, amelyeket felperes a keresetben és a zárlati kérvényben a czégjegyzékre vonatkozó, már emiitett körülményeken kivül felhozott, mert a zárlati kérelem ezekre is volt alapitva ... De helyesen mellőzte az elsöbiróság azoknak a körülményeknek vizsgálatát, amelyeket felperes a zárlati kérelem előterjesztése után mint ujakat hozott fel, mert ezekre felperes uj zárlati kérelmet alapithat ugyan, de ezek a jelen eljárásban az elsöbiróság idevonatkozó helyes indoka szerint figyelembe nem vehetők. (1909. évi szeptember hó 22-én, 2805. V. sz.) 40*