Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

A m. kir. közigazgatási bíróság közigazgatási osztályának lapitása mindenkor az illető községek állandó és hullámzó lakosságának szükséglete, tehát a közlekedési, forgalmi, társadalmi és gazdasági viszonyok figyelembevételével eszközlendő. A törvény 18. §. első bekezdésének ama rendelkezése folytán, mely szerint az italmérési illetékminimum megállapításánál egyik tényezőként a község népességének 500 lelke veendő alapul, a gyakorlatban az a nézet fejlődött ki, hogy az 500-as lélekszám a korlátlan kimérések számának megállapítására is kötelező; sőt az ily engedélyt elnyerni óhajtó felek általában s maguk a községek jelentékeny száma e magyarázatot odáig vitte, hogy nemcsak minden 500 lélekszám után a községeknek föltétlen igénye van egy korcsmára, de igényelni szokták a szaporítást már akkor is, ha a lakosság az 500-as lélekszámot csak alighogy meghaladta. E téves nézetben pedig megerősítve lettek az által, hogy óhajtásuk a pénzügyigazgatóságok jelentékeny részénél támogatásra talált. Szükségesnek találom kijelenteni, hogy e nézet teljesen téves, a korlátlan kimérések számának megállapításánál kizárólag csak a közszükséglet lehet irányadó s az 500 lélek utáni egy kimérés — egyes kivételes esetektől eltekintve — csak a létszám maximális megállapításának tekinthető. Minthogy pedig sem a kincstárnak, sem pedig a fogyasztó közönségnek nem áll, maguknak az italmérőknek meg épen nem állhat érdekében az, hogy a korlátlan kimérők száma a való szükségen tul szaporittassék, mert a túlságos versengés által egyrészt az italmérőknek önfentartása s ezzel kapcsolatban köztartozásaik lerovása lesz megnehezítve; másrészt ellenben az italmérők nehéz helyzetük könnyítését esetleg abban kereshetik, hogy silányabb minőségű italokat mérnek ki, miáltal a fogyasztó közönség érdekei szenvedtek; mindezeknél fogva kívánatos, hogy az italmérési engedélyek lehetőleg korlátolt számban és csak teljesen megbízható oly egyének részére adassanak ki, kik iparukat is alapjában ismerik és e téren már megfelelő gyakorlattal és tapasztalatokkal birnak. Az, aki önálló iparost a munkaadók és munkások között kötött egyezmény betartására birni törekszik, anélkül, hogy fenyegetést vagy tettleges bántalmazást követne el, az 1884: XVII. t.-cz. 164. §-a alapján nem büntethető. — Kiutasitási ügyekben városban elsőfokban a rendőrkapitány illetékes eljárni. (A m. kir. belügyminiszter 1908. évi 343. sz. határozata.) Vörös zászló tiltott használata által elkövetett kihágás tényálladekához megkívántatik, hogy a hatóság a zászlóval való megjelenést, felvonulást előzőleg kifejezetten eltiltsa. (A m. kir. belügyminiszter 1908. évi 1952. sz. határozata).