Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

A m. kir. közigazgatási bíróság közigazgatási osztályának Közúti és vámügyekben. Az 1890: I. t.-cz. 1. §-ának 6. pontja alá tartozó, egyesek vagy társaságok által közforgalom czéljaira létesített közuttá valamely utat csak az ut létesítője vagy tulajdonosa minősíthet: erre sem a község képviselőtestülete, sem más hatóság nem jogosult. Az alispán a köz­ségi úthálózat megállapításába csak másodfokon folyhat be; a közsé­get nem kötelezheti arra, hogy elsőfokú határozatát előre • meghatáro­zott értelemben hozza meg. (A m. kir. kereskedelemügyi minisztei 1908. évi 46.336. számú határozata). (1896: XXVI. t.-cz. 34. §; 1883: XLIV. t.-cz. 40. §: 1886: XXII. t.-cz. 139. §.) A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és társulatok az alkalmazottaikra és nyugdíjasaikra a vállalattól vagy társulattól hú­zott illetmények után kivetett IV. oszt. kereseti adó után járó községi adót beszedni és a községi pénztárba beszolgáltatni tartoznak. A IV. osztályú keresetadó behajtására nézve az 1883. évi XLIV. törvényczikk 40. §-a azt az intézkedést tartalmazza, hogy az adót a társulatok tartoznak az alkalmazottak fizetéséből le­vonni és a községi pénztárba végrehajtás terhe alatt beszolgál­tatni. A törvény tehát ama biztosítéknál fogva, melyet a nyil­vános számadásra kötelezett társaság nyújt és arra való tekin­tettel, hogy magát az adótárgyat, a fizetést és nyugdijat a társa­ság szolgáltatja ki az adóalanynak, az eljárás egyszerűsítése czéíjából, a IV. osztályú keresetadónak a kötelezett adóalanytól való közvetlen behajtását a társaságra bizza, megállapítva egy­úttal a társaságnak a megbízásából eredő felelősségét. Midőn tehát az 1886. évi XXII. törvényczikk 139. §-a a községi adó behaj­tásánál általában és minden megszorítás nélkül rendeli, hogy az 1883. évi XLIV. törvényczikk rend^Wei az irányadók, a IV. osztályú keresetadó alapján kivetett községi adó behajtása iránt ugyanazt az eljárást kell követni, melyet az alapul szolgáló IV. osztályú keresetadónál: mert az 1886. évi törvény idézett szaka­szából nyilvánvaló, hogy az állami adónak és az annak alapján kivetett községi adónak behajtását a törvényhozás kívánta sza­bályozni és mert mindazok a tekintetek, melyek a IV. osztályi keresetadó behajtására a törvényben megszabott eljárást indokol­ják, az annak alapján kivetett községi adóra nézve is ugyan­akkép fennforognak. (2743/908. K. sz.) (1896: XXVI. t.-cz. 64. §; 1883: VII. t.-cz. 2. §; 1890. I. t.-cz. 23. §.) Tőkekamat és járadékadó után a törvényhatósági útadót ki kell vetni. (7154/1908. K. szám).

Next

/
Oldalképek
Tartalom