Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

Bányajog 251 A kit. Curiu: Felperesek felfolyamodásukban, amelyet a volt Erdélyre nézve bányaügyekben érvényben maradt 1852-iki ideigl. törv. 318. és 335. §-ai értelmében rendkivüli felfolyamodásnak kellett tekinteni, azt panaszolják, mikép az alsóbiróságok az 1871: XXXI. t.-cz, 21. §-ának nyilván téves magyarázatával állapították meg azt, hogy a kereset nem tartozik biróság elé és hogy annak elbírálására a bányabiróság hatáskörrel nem bir. Fell'olyamodásuk indokolására hivatkoznak felperesek az 1854-iki ált. bányatörvény 5., 22., 38. és 61. §-aira és az ezen bányatörvény alapján 1854 szeptember 25-én kelt végreh. szab. 19. és 29. §-aira. Felperesek annak megállapítását kérik, mikép a felperesek által az A), esetleg a C) és E) alattival bejelentett zártkutatmányok érvényesek, ellenben az elsőrendű alperes javára 1905 november 27-iki kelettel bevezetett s az egész bányamegyét lefoglaló beiktatás érvénytelen. Az általános bányatörvény 5. §-a a kutatási tér kijelölése által nyert jogot jogosítványnak nevezi, amely a kutatásra kizáró jogot ad a kutatónak azon időponttól fogva, amikor a 22. §. szerint a kutatás iránt szóló bejelentés a bányahatósághoz érkezik. Az 1871: XXXI. t.-cz. 21. §-ának 2. pontja szerint a bányabiróság hatásköréhez tartozik ugyan a bíráskodás bányajogositmányok iránti peres ügyekben, de hogy a törvény zártkutatmányok megszerzésére irányuló bejelentések körül felmerülhető vitás kérdéseket, nevezetesen az ily bejelentések érvénye feletti vitákat, az ily tárgyú bejelentések közötti összeütközések fenn vagy fenn nem forgásának s a zártkutatmány fenn vagy fenn nem állásának kérdéseit nem akarta a bányabiróságnak hatáskörébe utasitani és e részben egyedül a már megszerzett zártkutatmányokra vonatkozó, nyilvánvalóan magánjogokat tárgyazó vitákat kívánta a bányabiróság elé tartozóknak kimondani, az kitűnik a felhívott 21. §. egész tartalmából, de főleg kétségtelen az ezen szakasz a) és c) alpontjainak az egybevetéséből. Az a) alpont ugyanis a bányákra és azok tartozékaira vonatkozó dologi jogokról szól, meghatározván, hogy a bányák tartozékai alatt a törvénykezés szempontjából mik értendők, már pedig a zártkutatmány fogalma kizárja azt, hogy a zártkutatmány bányának a tartozéka legyen, még kevósbbé tekinthető ily tartozéknak zártkutatmány megszerzésére irányuló puszta bejelentés, viszont a c) alpont a bíráskodást csupán „a bányatelken való elsőbbség felett bányaadományozásoknál" adja meg a bányabiróságoknak és ezzel kizárja a bányabiróság hatáskörét olyan vitás kérdésekben, amelyek csupán a zártkutatmányok megszerzésére irányuló bejelentések körüli elsőbbség miatt támadnak. A törvénynek ily értelmezése mellett nem tartozik a bányabiróság hatáskörébe az sem, hogy a bányahatóság a zártkutatmányok bejelentéséről szóló bizonyítvány kiadását a végreh. szab. 19. §-a szerint helyesen tagadta-e meg vagy harmadiknak' helytelenül adta-e ki; egyébként ily vagy ehhez hasonló kérdéseknek