Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

244 Dologi jog Az ingatlan haszonélvezete önállóan is szolgálhatván jelzálog tárgyául, oly esetben, mikor az ingatlan hasznai és jövedelmei, az in gatlan haszonélvezete külön is leköttetik jelzálogul, nincs telekkönyvi akadály abban a tekintetben, hogy a megengedett zálogjog az ingatlan haszonélvezetére külön is bekebeleztessék. (B. lc. T. 1909. január 12-én, 9061. sz. a.) A telekkönyv a jogügyleti forgalom érdekében a jóhiszemű jog* szerzést védi. Ha tehát az engedményes visszteher mellett szerezte meg a bekebelezett köve'telést, akkor a jelzálogból leendő kielégitésre irányuló igényével szemben a terhelt ingatlan tulajdonosa az engedményezőhöz való viszonyából meritett kifogást, melynek ténybeli alapja a telekkönyvből ki nem tűnik, sikeresen csak ugy érvényesítheti, ha egyúttal kimutatja, hogy az engedményes a követelés megszerzésekor rosszhiszeműen járt el. (A budapesti kir. ítélőtábla felülvizsgálati tanácsa: 1909. június 9-én. G. 232.) V. ö. C. 14. sz. polgári döntvényével. (Gr. I. 18—19. 1.) A zálogjognak utólagos hatálytalanság czimén való megtámadása nem válhatik sérelmére oly harmadik jóhiszemű személyeknek, akik a telekkönyvben bizva, a megtámadott jogra további jogokat szereztek. C. 5351/901 (Gr. VIII. 388. 1.) A jelzálog tulajdonosa, s ennek jogán jogutódai a jelzálogos hitelező ellen mindazokat a kifogásokat érvényesíthetik, amelyek a közvetlen adóst megilletnék. Az engedményező nem ruházhat át több jogot, mint amennyivel ö maga birt, s igy a követelés fenn nem állásának kifogása az engedményes ellenében is érvényesíthető. C. 473/94 (Gl. I. 664. 1.) Telki terhek. Kegyúri jog. (Tervezet 904—913. §§.) Annak megbirálása, hogy az egyházmegye és a megyéspüspök papjaik eltartásáról az egyházi törvények értelmében gondoskodni tai toznak-e és mily módon, a polgári biróságok hatáskörébe nem tartozik. (Curia 1909. szeptember 30. 4675/909. sz. a. I. p. t.) Elbocsátott szerzetes igénye a szerzet ellen. A győri kir. Ítélőtábla: Az efeőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A peres feleknek egymáshoz való viszonyát annak a szerzetrendnek, helyesen kongregácziónak konstitucziói szabályozzák, amelyhez az alperes rendház tartozik és amely konstitucziókat felperes a kongregáczióba történt belépése által magára nézve kötelezőnek elfogadott. A . . . hiteles fordításokból és a hitelesített kivonatból kétségtelenül megállapítható, hogy az alperes kongregáczió alapszabályai szerint az önként kilépő kongregácziói tag tartásra igényt nem tarthat és hogy a konstitucziók között nincs oly rendelkezés,