Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

12 A m. kir. közigazgatási bíróság közigazgatási osztályának az 1871. évi XVIII., mint az 1875. évi XXXV. és az 1876. évi V. törvényczikk az 1886. évi XXII. törvényczikk következtében hatályát veszítette s igy az 1879. évi XXXI. törvényczikk 16. §-a sincs többé hatályban, mert e szakaszban nem önálló rendelkezés foglaltatott, b anem csak az 1876. évi V. törvényczikk 33. §-ának kibővítése. Ekként a felmerült vitás kérdést, hogy t. i. a szóban levő kedvezmény a törvényhatósági joggal felruházott városok háztartásában alkalmazást nyerhet-e vagy sem? kizárólag az 1886. évi XXI. és XXII. törvényczikkek egybevetett rendelkezései alapján kell eldönteni. A törvényhatósági joggal biró városok házi adója az 1886. évi XXI. törvényczikk 14. §-a értelmében az ott felsorolt állami adók után minden megszoritás nélkül vetendő ki, egyebekben a háztartási ügyekre nézve e törvényszakasz második bekezdése szerint a községi törvény rendelkezései az irányadók. Ennek megfelelően az egyidejűleg alkotott és életbeléptetett 1886. évi XXII. törvényczikk 164. §-a megjelöli a törvénynek mindama szakaszait, melyek a városi háztartási ügyekben is alkalmazandók, ezek között azonban a 130. §-t nem sorolja fel, minek oka az, hogy a városi adó alapjára nézve már az 1886. évi XXI. törvényczikk 14. §-a intézkedik s igy csak az veendő irányadóul. Törvényhatósági joggal biró városok házi adójánál tehát a törvény rendelkezése nem adja meg a panaszló által igényelt kedvezményt; mert az 1886. évi XXII. törvényczikk 130. §-a az ilyen városokra nem vonatkozik. (5329. 1908. K. sz.) (1896: XXVI. trcz. 41. §.; 1874: XXXIII. t.-cz. 63. §.) Törvényhatósági bizottsági tagválasztást vezető elnök abban á kerületben, ahol elnököl, meg nem választható. Az 1886. évi XXI. törvényczikk kifejezetten nem rendelkezik ugyan az iránt, hogy a törvényhatósági bizottsági tagválasztást vezető elnök abban a kerületben, ahol elnököl, meg nem választható. Azonban következik ez az általános elvekből és a választási elnöknél föltétlenül szükséges teljes pártatlanságból. A választási elnök hatósági kiküldött; már pedig általános elv, hogy hatósági kiküldöttként, mint vezető, senki sem járhat el oly ügyben, ahol saját személyét illetően közvetlenül érdekelt; és ez az érdekeltség a teljes pártatlansággal természetszerűen öszszeütközésbe jön. Az országgyűlési képviselő-választásról szóló 1874. évi XXXIII. törvényczikk 63. §-ában ki is mondja ezt az elvet; s mindazok az okok, amelyek ott fenforognak arra nézve, hogy az elnök megválasztható ne legyen, ugyan akkép fenforognak a törvényhatósági bizottsági tagválasztásnál is. S ez az elv csak azt zárja ki, hogy az elnök megválasztassék; de távolról sem vezet oda, amit az állandó biráló választmány határozata indokában emlit, hogy a -választási elnökre adott néhány szavazattal a választás eredményét mindenkor meg lehetne hiusitani. (4297/908. K. sz.)