Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

határozatai és minisztertanácsi határozatok 0 (1896: XXVI. t.-cz. 42. §.; 1886: XXI. t.-cz. 51. §.) A főispán mint a törvényhatósági bizottsági közgyűlés elnöke érdekeltségének kérdése mint önálló kérdés a közigazgatási bíróság hatáskörébe nem tartozik. Az 1896. évi XXVI. törvényezikk 42. §-ának 1. pontja ér­telmében bírósági panasznak a törvényhatóság azon határozata ellen van helye, melylyel valamely bizottsági tagnak vagy tag­.'sági joggal biró tisztviselőnek a közgyűlési tárgyalásokban való részvétele és szavazatjoga felett dönt. A főispán azonban állásá­nál fogva sem a törvényhatósági bizottság tagjai, sem az 1886. évi XXI. törvényezikk 51. §-áhan emiitett szavazat joggal biró tiszt­viselők közé nem sorozható s azért az 1896. évi XXVI. törvény­ezikk 42. §. 1. pontjának a rendelkezése ő reá nem is vonat­kozhatik. A főispán érdekeltségének a kérdését tehát a törvény mint önálló kérdést a bíróság hatásköréhez nem utalja s azért ebben a kérdésben a biróság csak az 1896. évi XXVI. törvény­ezikk 17. §-a alapján akkor bíráskodhatnék, ha az valamely oly kérdéssel szoros kapcsolatban merülne fel, amely a törvény sze­rint a biróság hatásköréhez tartozik. (3592/908. K. sz.) (1886: XXI. t.-cz. 57. §. K. pont; 1901: XX. t.-cz. 11. §.) A körjegyzőségi székhely megállapítására vonatkozó törvényha­tósági bizottsági határozatot a miniszter az érdekeltek felebbezése vagy panasza hiányában, sem a főispánnak az 1886: XXI. törvény­ezikk 57. §-a értelmében tett felterjesztésére, sem hivatalból az idézett törvény 10. §-a alapján, czélszerüség indokából sem meg nem seromi­sitheti, sem érdemileg el nem bírálhatja. Az 1886. évi XXI. törvényezikk 57. §. k) pontja szerint, mely rendelkezést az 1901. évi XX. törvényezikk 11. §-a is fen­tartotta, a főispán a felterjesztési joggal csak abban az esetben élhet, ha a határozat törvénybe, vagy miniszteri rendeletbe üt­közik, vagy ha azt az állam érdekeire sérelmesnek véli, az 1886. évi XXI. törvényezikk 10. §-a szerint pedig ,,a kormány az e törvény 57. §. és az 1876 : VI. törvényezikk 61. §-a értelmében hozzá felterjesztett, úgyszintén a törvényhatóságok közgyűlési jegyzőkönyveiben foglalt, avagy az elintézések rendes folyamá­ban hivatalból észlelt illetéktelen, vagy törvénybe ütköző határo­zatokat semmisíthet meg." Annak eldöntésénél tehát, hogy a ma­gyar királyi belügyminiszter, az érdekeltek részéről felebbezés­nek be nem adása daczára a kérdés érdemében határozni jo­gosított volt-e? az a kérdés teendő elbírálás tárgyává, hogy a ho­zott törvényhatósági bizottsági határozat törvénybe, vagy minisz­teri rendeletbe ütközik-e? vagy az állam érdekére sérelmes-e? s igy fenforgott-e azoknak az eseteknek valamelyike, amidőn a főispán az 1886. évi XXI. törvényezikk 57. §. k) pontja alapján a törvényhatósági bizottság határozata ellen fölterjesztéssel él-

Next

/
Oldalképek
Tartalom