Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

Az örökös-hel yettesttés 165 lanná válik. Végrendelet, csere esetében csak helyettesíthető dolgokra marad hatályban, de a ház ilyen dolgot nem képez. (Curia 1909. febr. 18. 3916/908. sz. a. VIII. p. t.) A végrendeletek azon esetben, amidőn általános örökös nincs nevezve, akként magyarázandók, hogy az illető örökös vagy hagyományos csakis azt kaphatja a végrendelet alapján, ami a végrendeletben részére minden kétséget kizárólag kijelölve van, a hagyatékban található egyéb vagyon pedig a törvényes örököst, vagy örökösöket illeti. C. 1890 nov. 19. 3341 (Gr. VII. 454. 1.) Csupán hagyományokat tartalmazó végrendelet értelmezése. C. 1890 nov. 19. 3341 CGI. III. 335. 1.) 11. Az örökös-helyettesités. Utóöröklés. (Tervezet 1833—1834. §; 1864—1884. §.) A végrendeletnek az az intézkedése, hogy „gyermekeim netáni halála esetére, ingatlanaim testvéreimre szállandnak", a terhelési és elidegenitési tilalom, valamint az öröklött vagyon feletti rendelkezési jog korlátozásának hiányában nem foglal magában hitbizományi helyettesítést, hanem csupán a H. K. III. 30. czime által megengedett azt a helyettesítést kívánja megállapítani, melyet az apa rendelhet kiskorú gyermekeinek végrendelkezési képességük elérése előtt beállott halála esetére. (Curia 1908. május 29. 7482/907. I. p. t.) Az elidegenitési tilalom, ha az örökhagyó megjelöli azt a személyt, akinek javára a hagyaték elidegenitését megtiltotta, hallgatagon hitbizománvi helyettesítést foglal magában. C. I. G. 589/98 (Gr. VII. 473. ].) V. ö. Gl. III. 315—319. 1. A végrendeletnek az az intézkedése, mely meghatározza, hogy az örökhagyó gyermekeinek elhalálozása esetére azok örökrésze kire szálljon, nem hitbizományi, hanem közönséges helyettesítés, amely, ha a végrendeletileg kijelölt örökösök az örökséget — habár a végrendelet félretételével — elfogadták, hatályát vesztette. A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az 1888. augusztus 23-án elhalt P. B.-né az ugyanazon évi július 15-én tett végrendeletében vagyona felett akként intézkedett, hogy 78 telkéből 7s ingatlan Ferencz fiáé, az 7s telek-ingatlan s a v—i V2 hold szőlő pedig Mária leányáé legyen, mindazonáltal a végrendelet 3. pontjában foglalt azzal a meghatározással, hogy azon esetre, ha netán gyermekei közül egyik elhalna, ugy annak örökrésze a túlélőt illesse, ha pedig mindkettő elhalna, akkor a leánya örökrésze tulajdonjogilag Sz. F.-é legyen, a fiu részét pedig élethossziglan élvezze az apja, ennek halála után pedig tulajdonjoga felperes egyházra szálljon. Az ezen végrendelet alapján kinevezett örökösök részére az örökség megnyílván, az részükre, és pedig minden megszorító