Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

Í6Ö Öröklési jog heti, haszonélvezheti és csak a jövedelem tulnagy volta miatt kérhetik (az id. törvk. szab. 16. §-a szerint) csak a leszármazó örökösök az özvegyi jog megszorítását, azonban az özvegy a férje hagyatékához tartozó javakból özvegyi jogon, tehát jogszerűen és jóhiszeműen szedett haszonvételek megtérítésére még akkor sem kötelezhető, ha ellene az örökösök haszonélvezeti jogának megszorítása és a hagyatéki vagyon kiadása iránt pert indítanak és abban nyertesek lesznek; továbbá, mert a nemes, illetve honoratior mostoha özvegy anya is benmaradhat férje hagyatékában és azt haszonélvezheti az özvegyi joga megszorításáig, miután ezeknek özvegyi haszonélvezeti joga nem különbözik az édes anya özvegyi jogától és végül, mert a hagyatéki vagyon jövedelmének felét az alperes özvegyi nyugdijával együtt a kir. Guria is elegendőnek találja az alperes illő eltartása költségének fedezésére. (Guria 1908 nov. 19. 4979/908. sz. a. VIII. p. t.) Özvegyi haszonélvezet korlátozása. A budapesti kir. törvényszék: Felperest keresetével elutasítja. Indokok: A . . . hagyatékátadó végzés . . . szerint néhai E. Sz. özvegyét, az alperest, özvegyi haszonélvezeti jog csak a hagyatéki ingatlanokra nézve illeti, ellenben a hagyatéki ingókra, nevezetesen az ingóknak a közszerzemény czimén alperes javára kihasított részét meghaladó részére özvegyi jog nem illeti. Annak a kérdésnek megbirálásánál tehát, hogy alperes özvegyi joga korlátozható-e? a néh. E. Sz. ingó hagyatékának jövedelme figyelmen kivül hagyandó. A hagyatéki ingatlanok közül a (4308., 4309/2.) helyrajzi számú ház (tehát ugy a hagyatékot képező felerósznek, mint a közszerzemény czimén alperes tulajdonát képező másik felerésznek, együttvéve) évi jövedelme . . . 10.870 korona. A 2666. helyrajzi sz. háznak (szintén az egész háznak) évi jövedelme .... 3570 korona. A keresetben felsorolt többi hagyatéki ingatlanokra nézve azt, hogy azok bármit és ha valamit: mennyit? jövedelmednek, felperes az alperes tagadásával szemben bizonyítani meg sem kísérelte. A virányosdülőbeli ingatlanokra nézve alperes beisimerte ugyan, hogy azon van egy kis nyaraló és hogy azt ő, t. i. alperes használja; azonban egyrészről azt, hogy ennek a használatnak mi lehet az értéke, felperes még csak meg sem kísérelte bizonyítani, . . . másrészről pedig a törvényszék ugy találta, hogy olyan özvegyet, aki férjével együtt 296.000 korona értékű ingatlanokat szerez, lakásra, tartásra és ruházatra szorított özvegyi jogánál fogva is megillethet egy kis nyaraló használata; ezeknél fogva tehát a nyaraló beismert használatának lehető értéke is figyelmen kivül volt hagyandó az alperes özvegyi joga korlátozásának kérdésénél . . .