Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

Gyáraság és gondnokság 141 terjed ki, hogy azon esetben, ha a gyámhatóság a visszteher megállapításánál mulasztással volna terhelhető, az ebből származott kárigénynek megtérítését a gyámhatóságtól, illetve mulasztással terhelhető közegeitől követelhesse. (Guria 1909 február 3. 3896/908. sz. a. 1. p. t.) A számadásra, kötelezett gyám vagy gondnok által marasztaló ítélet meghozatala után beterjesztett, számadás, az annak megvizsgálására hivatott gyámhatósághoz teendő át. Az 1881: LIX. t.-cz. 83. §-a értelmében elmarasztalt felhívott a törvény által nincs elzárva attól, hogy számadását az elévülési határidőn belül birtokon kívül utólag előterjeszthesse s az állandó birói gyakorlat szerint a további eljárásra ily esetben is ugyanazok a szabályok alkalmazandók, amelyek a kellő időben beadott számadásra nézve vannak a törvényben előírva. Minthogy pedig az 1877: XX. törvényczikk 125. §-a és az 1881: LIX. törvényezikk 84. §-a értemiében a gyámnak vagy gondnoknak a bírósághoz beterjesztett számadása további intézkedés végett a gyámhatósághoz teendő át és az 1877: XX. törvényezikk 130. §-a szerint a számadó csupán a számadásnak azon tételeire nézve kereshet a jogerős gyámhatósági határozat kézbesítésétől számítandó 3 hó alatt a törvény rendes utján orvoslást, amelyek alapján a gyámhatóság által pénzfizetésre köteleztetett. Ezekből nyilvánvaló, hogy a bíróságnak az 1881: LIX. t.-cz. 83. és 84. §§-ai alapján hozott marasztaló ítélete ellen a perújítás, mint czéltalan helyt nem foghat és hogy a számadásra kötelezett gyám vagy gondnok által az ilyen marasztaló ítélet meghozatala után beterjesztett számadás az idézett t.-cz. 84. §-a értelmében az annak megvizsgálására hivatott gyámhatósághoz teendő át. Szabálytalanul járt el tehát az elsőbiróság, mikor ahelyett, hogy a 3468/907. P. sz. alatt előterjesztett számadást a gyámhatósághoz áttette volna, a per újítási keresetnek czimzett beadvány folytán a perfelvételre határnapot tűzött és a perújítás megengedése kérdésében ítélt; de szabálytalanul járt el a másodbiróság is, mikor az elsőbiróság ítéletét érdemileg felülbírálta. (1909. évi június 11-én. 1051. sz.) A gyámhatóságnak a gyámolt nevében kötött ügyletek jóváhagyása körül elkövetett vétkes gondatlanságából vagy mulasztásából keletkezett kárért a gyámhatóság illető tagjainak, esetleg a törvényhatóságnak felelőssége a számadások alaki helyességétől függetlenül és a törvényes elévülési határidőn belül indított kereset folytán megállapítható, tekintet nélkül arra, hogy a gyámolt a gyámi számadás kifogásolása iránt előzetesen pert inditott-e és hogy a gondnok számadásait helyeselte s annak a felmentvényt megadta.